A kínai kortárs építészetet a média az utóbbi húsz évben meglehetősen egyoldalúan mutatta be. Lényegesen többet hallhattunk azokról az építészeti világsztárokról, akiket a kínai építési konjunktúra szakmai pályafutásuk legnagyobb megbízásaival látott el, mint a helyiek által helyi problémákra választ kereső tervezési tevékenységről.

Ritkán láthatóan szabad szellemű kiállítást rendezett a Ludwig, a 90. éve felé járó Friedman távirányításával, Erős Nikolett és Somogyi Hajnalka kurátorok, két francia (Philippe Rizzotti építész és Gonzague Lacombe designer), valamint magyar önkéntesek segítségével. Téma: a fenntartható épített környezet esendő jelene és remélt jövője…

Az 1960-as években kezdett az architektúra sajátos, intermediális alapkutatásába az osztrák építész-avantgárd legendás hármasa: Walter Pichler, Hans Hollein és Raimund Abraham. Pichler a figurális kortárs plasztika és az építészet átjárásait-áthatásait firtatta és máig kutatja. A Prototípusok (1966-69) akkor formabontó módon mutatták meg…

Leírható a magyar 20. század története az építészettel? Nem. De, ha egy-egy alkotó sorsát és házai, megrendelői listáit összetesszük – már igen tanulságos história kerekedik, elfeledett vagy felejtésre ítélt korok teljesítménye elevenedik meg. Gyakran van így a HAP Galériában, most éppen Vince (Weisz) Pál kiállítása kapcsán, Fehérvári Zoltán kurátori…

Glenn Murcutt (Pritzker-díj 2002) az egyik legismertebb ausztrál építész – annak ellenére, hogy távol tartja munkáit a fősodortól. Kis műtermet működtet, ahol megalkuvás nélkül végigviszi saját vízióját. Nem dolgozik számítógéppel, helyette a makettkészítés új technikáit és a hagyományos építészeti műszaki rajz elemeit ötvözi.

Pécs ipari öröksége a közeljövőben megújul. A pécsi Zsolnay gyár területét kettéosztották, az értékes műemléki épületegyüttest tartalmazó feléből egy sikeres tervpályázat nyertesei a várossal közösen megálmodták a Zsolnay Kulturális Központot. A gyár másik felében hamarosan újra a régi híréhez méltóan fog termékeivel tündökölni…

Tokió valóságos tárháza a kortárs építészetnek. Mivel átfogó urbanisztikai tervezésről európai értelemben nem beszélhetünk, az építészeti bravúrok jobbára akupunktúraszerűek, az elképesztő stíluskavalkádot mutató házak tervezői között azonban szép számban találni sztárépítészeket is. Ám amint Kengo Kuma, aki irodájában…

Egy nagy építész műhelyébe bepillantani felemelő, és egyszerre a beavatás izgalmát ígérő élmény. A vázlatokból megsejthetőek az alkotói motivációk, maga az egész ember. Giovanni Michelucci 1891- ben született Pistoiában, 1994-ben, csaknem százévesen, a Firenze feletti Fiesoléban, műtermében halt meg. Most, sem az 1935-ben épített…

A 10 éves Bécsi MQ Építész-centrumában az elmúlt évtizedben több részes, vaskos katalógusokkal teljes kiállítással vették sorra a 20. század osztrák építészetét. Most az AzW könyvtárának előterében tárlattal emlékeztek a háború utáni nemzedék egyik jelentős helyi alakjára, Josef Lacknerre, aki 80 éves lenne az idén.

Az 1960-as években épült óbudai kísérleti lakótelep egyes épületeit, korabeli lakásait mutatja be a Kiscelli Múzeum új kiállítása. A tárlat érdekessége, hogy a múzeum templomterében eredeti méretben építettek fel egy típuslakást. A kiállítás kurátora Branczik Márta. A II. világháború utáni lakásínségben váltak keresetté a típusházak, de nem voltak olcsók…

Alexander Brodszkij, aki az 1970-80-as években a szovjet hivatalos építészettel élesen szembenálló orosz papírépítészek underground köreiben hozta létre társadalomkritikával teli filozofikus-vizionárius rézkarc-univerzumát, az 1990-es években az installáció kifejezésformái felé fordult, majd 2000 körül megtervezte első valódi – azaz megépíthető és használható – épületeit is.

A két világháború közötti művészet magyar származású ikonikus alakjai közül Martin Munkácsi után most Moholy-Nagy László műveit mutatja be a Ludwig Múzeum. A szerteágazó művészeti és médiateoretikusi tevékenységet folytató Moholy munkáit a kiállítás kurátora, a madridi la Fábrica igazgatója, Oliva Maria Rubio a fény motívuma köré szervezi.