Helyzetkép az építészeti fotóról

Körkérdés a pályázatot értékelő zsűri tagjaihoz

A fotópályázathoz kapcsolódva a folyóirat szerkesztősége körkérdéssel fordult a zsűri tagjaihoz, hogy mondják el véleményüket a közép európai kortárs építészet helyzetéről, illetve ezzel összefüggésben az építészeti fotográfia mai szerepéről. Ugyanakkor arra is kíváncsiak …

Mit tudtak a régiek?

Klösz György városfelvételei és az építészeti fotográfia

Szöveg: Szarka Klára

Klösz György sokszorosan sikeres fotográfus. Korának, a kiegyezés utáni Magyarországnak keresett és megbecsült alkotója és sikeres vállalkozója volt. De halála után sem felejtették el, egyre lelkesebben fedezték föl újra …

Informatív kép

Az építészeti fotó, mint az információáramlás képi eszköze a két világháború közötti építészeti közéletben

Szöveg: Sebestyén Ágnes Anna

Az építészeti fénykép a fotográfia sokarcú és sokféle értelmezési lehetőséget kínáló műfaja, amely készítésének körülményeitől, valamint a fényképész szándékától függően különféle …

Közvetlen élmény

Képalkotás a közösségek építészetéről (részlet)

Szöveg: Somogyi Krisztina

Hogyan nézünk fotókat ma, egy olyan időszakban, amikor átlagosan napi négy órát töltünk intenzív impulzusokat adó képernyők előtt? A vizuális kultúra jelentős mértékben változott, amióta Niépce Kilátás a dolgozószobából című legkorábbi …

Klösz Györgytől a Szépművészeti Múzeumig

Szöveg: Baki Péter

Az építészeti fotó, mint bármelyik olyan alkalmazott fotográfiai műfaj, mely megrendelői igényeket is kiszolgál, művészeti megítélésében kettős. Egyrészt a megbízói elvárások megléte azt sugallja a befogadónak, hogy ebben az esetben nem egyéni invenció alapján történt a …

A vágykeltés képei

Szöveg: Gellér Judit

Nézem ezeket a házakat. Néhol még meg sem száradt a téglák között a habarcs, az udvarban még nem nőtt ki a fű, újak a bútorok, még soha egyetlen izzó sem égett ki. Szép. Mégis szinte tapintható …

A modern nemzeti alternatívája

A Medgyaszay-emlékszám elé

Szöveg: Szegő György
Fotó: archív fotó © Medgyaszay Emlékhely

Medgyaszay István, a 20. század nagy traumáit megélt alkotó „1877. augusztus 23-án a mai Kossuth Lajos utca 3-as számú nevezetes házban született, amelyet Petőfi 1848-ban a Szabad sajtó …

Medgyaszay István emlékkonferencia és kiállítás

Pesti Vigadó, 2017. 09. 20.

A 140 éve született Medgyaszay István a 20. századi közép-európai építészet egyik kimagasló alakja. Alkotásai mégis – a hazai és nemzetközi építészet történetében – jelentőségükhöz képest alul értékeltek. Az emlékkonferencia előadásai azzal a céllal …

Vasbeton és székelykapu

Modernség és identitás Medgyaszay István építészetében

Szöveg: Moravánszky Ákos

Székelykapu vasbetonból – ki ne borzadna ettől a gondolattól, hiszen egy alapvető ellentmondást fejez ki. A vasbetonnal és a székelykapuval az építészet két, egymástól homlokegyenesen ellentétes megközelítését társítjuk, a kettő …

Építészet és ornamentika Medgyaszay István életművében

Szöveg: Potzner Ferenc

Az ornamentika szó díszítményt, díszítési módot és általában véve díszítő művészetet jelent, de ezen túl formának, önálló művészeti kifejezésmódnak is tekinthető. Mivel a művészeti tevékenység a díszítéssel kezdődött, aminek legegyszerűbb elemei az ornamensek, az ornamentika kezdetektől …

A vasbeton művészi formája

Nemzetközi Építészkongresszus, Bécs (1908)

Szöveg: Medgyaszay István

1908. május 22-én a bécsi VIII. Nemzetközi Építész Kongresszuson, az Osztrák Mérnök és Építész Egylet előadótermében tíz ország 437 küldöttje vett részt, a kongresszus elnöke Otto Wagner volt. Az akkor 31 éves …

Elfeledett Medgyaszay-ház

Budapest VIII. kerületi Tisztviselőtelep

Szöveg: Baldavári Eszter

Medgyaszay István építész születésének 140. évfordulója alkalmából 2017 folyamán a Magyar Építészeti Múzeum munkatársai feltérképezték a művész budapesti alkotásait. A kutatás során a budai Orlay utca 2/b szám alatti bérház levéltári kutatása …