(Magyar) Nem fantáziára, hanem imaginációra van szükség

(Magyar) Közvetlen jelenléte nélkül kell most megértsük, mit hozott közénk, építészetének misztériumát, és meg kell tennünk az első lépéseket a jövő építészete felé, melynek előkészítette a terepet. Önkritikusoknak kell lennünk, mert – mint mondta a Mester – az építészet nem stiláris kérdés. Sokan, akik tanítványainak tekintjük magunkat, elsősorban utánzással tanultunk, ez természetes.

(Magyar) A Feltámadás

(Magyar) A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagjai 2005 nyarán felkeresték Makovecz Imrét azzal a kéréssel, hogy készítsen egy alkotást a budapesti Hermina kápolna Szent Sír oldalkápolnájába. Cikkünk ennek a munkának a történetét és dokumentumait adja közre. Írásunkat Makovecz Imre emlékének ajánljuk.

(Magyar) Szimbólumok az építészetben

(Magyar) Tanulmányom alaphipotézise szerint a minket körülölelő szimbolikus kozmosz megteremtése elsősorban az öntudatra ébredt ember azon felismeréséből fakad, hogy a világ, amelybe helyeztetett, valójában nem más, mint számunkra kiismerhetetlen idegen vadon.

(Magyar) Több mint építészet

(Magyar) „1966-ban azt írta egy építész az éppen elkészült szekszárdi Sió Csárdáról, hogy a népies stílus új-művészeti ágához tartozik. Azóta mindenki azt gondolja, hogy magyar-népies építészetet folytatok, mert náddal fedtem a tetőt. 1969-ben Ybl-díjat kaptam, azzal az indokkal, hogy rendes ember vagyok, aki elkötelezte magát a népies irányvonal megújítása mellett.

(Magyar) Lechner és Makovecz

(Magyar) A két óriási egyéniség talán koruk legnagyobbjai voltak. 100 év választotta el őket, de gondolatviláguk, céljaik közösek voltak, pedig egymást személyesen nem ismerhették. Mindketten megszállottak voltak és elveikből nem engedtek. Lechner Budapesten és Berlinben tanult, Makovecz csak itthon a Műegyetemen.

(Magyar) 20. századi művészeti törekvések a világ egységének érzékeltetésére

(Magyar) A Teozófiai Társaság müncheni, 1907 Pünkösd ünnepén megtartott kongresszusa a jelenlévők és a kortársak számára azért vált fontos eseménnyé, mert a kongresszus deklarált célja a tudomány, a vallás és a művészetek összekapcsolása volt. A résztvevők úgy gondolták, hogy a 20. századi Európa gondolkodására a tudomány és a vallás mellett…

(Magyar) A biodinamikus kert- és mezőgazdálkodásról

(Magyar) A mozgalom Rudolf Steiner 1924-ben, Koberwitzben (ma Lengyelország) tartott előadás sorozatával indult és először Németországban, majd Ausztriában és Svájcban terjedt el. Az azóta eltelt 85 év során a világ számos országában tértek át a gazdálkodók erre a művelési módra.

(Magyar) A humusz-preparátumról

(Magyar) A gyors és látható talajpusztulás, a mérgek hatása, a táplálék minőség-romlása Rudolf Steiner idejében még alig volt látható, de már feltűntek az első jelek: a cukorrépa kevesebb cukrot adott, megtámadták a fonalférgek stb., és a minőség romlását a szellemi látás már észrevette.

(Magyar) Euritmia

(Magyar) Legjobban a fenti idézet fogalmazza meg azt, hogy mi vezetett engem az euritmiához. Közel 30 éve, hogy a gimnáziumi énektanítás után a Kecskeméti Kodály Iskola gyerekeit is kezdtem tanítani ének-zenére. Csodálattal néztem, ahogy minden porcikájukkal ösztönösen formálni tudták a zenét, ahogy az ének átlélegeztetve szépre formálja még képlékeny testüket.

(Magyar) Szorongás nélkül tanulni

(Magyar) „Az egész világban – és nálunk Magyarországon is – beértek azok a változások, amelyeket épp a Waldorf-iskola javasolt és valósított meg először, …és amelyek azóta kutatások eredményeiként is igazolták létjogosultságukat. Legyen szó akár olyan átfogó közoktatáspolitikai célkitűzésekről, mint a 18. életévig tartó…

(Magyar) Az antropozófia művészete

(Magyar) Művészeti impulzusát szellemi szükségszerűség hívta életre. A gondolat teremtőerő, általa az eszme estet öltött. Ahhoz hogy Rudolf Steiner 1907-től nyilvánosságra kerülő új művészeti impulzusát megérthessük, figyelembe kell venni az 1879-es évvel elkezdődött új Michaeli korszak szellemi üzenetét.

(Magyar) Miért és hogyan? M. C. Escher „szimmetria látomásainak” története

(Magyar) A történet a Pécs Ars Geometrica 2008 Konferencián kezdődött. Abban az évben nem tartottam előadást, így volt időm és lehetőségem sok előadást meghallgatni és alaposan elgondolkodni a hallottakon. Több előadás foglalkozott az iszlám geometrikus mintázatokkal, a matematikust itt leginkább a mintázatok szimmetriái, a fellépő szimmetriacsoportok érdeklik.