• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • MUT Diplomadíj 2015

    Idén rekordmennyiségű, összesen 49 pályázati anyag érkezett a MUT Bíráló Bizottsága elé. Ezek között számos izgalmas és értékes témájú, példamutató igényességgel kidolgozott diplomamunka is szerepelt.
    A döntés ennek megfelelően nem volt egyszerű. Minden pályázati anyag két opponensi vélemény alapján került elbírálásra, az így kapott pontszámok alapján a legjobbak kerültek a Bíráló Bizottság elé.
    A lelkiismeretes munkával előállított opponenciákat a Bíráló Bizottság hosszas tanácskozás keretében vetette össze, majd megállapította a végleges pontszámokat, amik alapján a pályázók díjban, vagy dicséretben részesültek.
    Végül a Bizottság 5 kategóriában (Területi- és struktúratervezés; Településtervezés és városépítés; Szabadtértervezés; Tájépítészet; Városfejlesztés és városkutatás; Településföldrajz és vonatkozó társadalomtudományok) osztott ki összesen 6 díjat és további 11 munka részesült dicséretben.
    A díjazottak felé a MUT ajándékkönyv csomaggal kedveskedett, melyben többek között a 2015. december 18-án megjelent Városliget Város Vár kiadvány is helyet kapott. A MUTK jóvoltából továbbá minden díjat nyert pályázó egy ajándékutalvánnyal lett gazdagabb, amit a Tudásközpont 2016. január 15-én induló Energiatudatos Várostervezés képzésére válthat be.
    A díjazott pályamunkákból szépen kirajzolódik, milyen elméleti tudásra és gyakorlati tapasztalatra tehetnek szert az egyetemek hallgatói. Érdekes tapasztalat, hogy idén először sok pályamű vidéki egyetemekről érkezett, ugyanakkor díjat és dicséretet túlnyomóan még mindig a budapesti egyetemek hallgatói kaptak. A pályázók kiválóan alkalmazzák azokat a technikákat, és gyakorlati fogásokat, amik mentén igényes, társadalmi szempontból hasznos és további kutatásokba beépíthető eredménnyel szolgáló munkát tehetnek le az asztalra. Azok, akiket a MUT Bíráló Bizottsága diplomadíjjal, vagy dicsérettel tüntet ki, minden bizonnyal értékes szakemberekként fognak a jövőben közreműködni az urbanisztika területén.
    Gratulálunk minden pályázónak a sikeres részvételért!

    mut_diplomadij2015

    Területi- és struktúratervezés

    DICSÉRET

    Szende András
    TU München, Facultät für Achitektur
    “Pécs – A Growing City” (Pécs, a fejlődő város)

    A szöveges leírásból is kiderül, hogy Szerző igen alapos helyismerettel rendelkezik. A SWOT-elemzésben reálisan mutatja be Pécs adottságait, lehetőségeit. Divatos, aktuális téma színvonalasan “városépítészes” – azaz grafikusan és szövegben is inkább vizuálisan, mint logikájában erős – érvrendszerrel operáló munka, színvonalas megoldásokkal, de nem igazán megalapozott eredménnyel. A villamoshálózat a legfontosabb városrészeket, városközpontokat jól köti össze. Sajnos nem cáfolja érdemben Pécs önkormányzatának azt a döntését, miszerint nem kíván villamost létesíteni a városban.

    Településtervezés és városépítés

    DÍJ

    Gáspár Róbert
    PTE Műszaki és Informatikai Kar
    Pécs‐Donátus városrész fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata

    A diplomaterv témaválasztása eredeti, újszerű, napjainkban is igen aktuális. Tartalmi felépítése logikus, arányos, nagy szakértelemre, hozzáértésre vall. A formai elemek – térképi anyagok, ábrák, grafikonok, stb – jól szerkesztettek, grafikai feldolgozásuk kedvező. A diplomaterv készítőjének szakirodalmi és szakmai tájékozottsága alapos, széleskörű. Vizsgálatai, elemzései alaposak, megfelelő következtetéseket von le azok során. Konkrét megállapításai, javaslatai jól alkalmazhatók Pécs város zártkertjeinek továbbfejlesztésénél, azok problémáinak kezelésénél, különös tekintettel a Donátus városrészre. Maga a diplomaterv egész tematikája, módszere más települések zártkertjeinek továbbfejlesztésénél mintául szolgálhat.

    DICSÉRET

    Csík Zsolt
    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Urbanisztika Tanszék
    A békésszentandrási katolikus temető – újraértelmezés, a település identitásának megőrzése

    A dolgozat egy jól szerkesztett, összeszedett munka, amely jó felépítéssel, logikus rendben vezeti végig az olvasót a terv egészén. Dicséretes a települési szintből kiinduló, hagyománytisztelő terv elkészítése, ugyanakkor fel kell hívni a szerző figyelmét arra, hogy szerencsés lett volna a békésszentandrási temető megújítását célzó tervhez hasonló munkákat, akár nemzetközi terveket is megismerni és azokat a munkába beépíteni. Szintén szerencsés lett volna a munkából amúgy kimaradó jogszabályok, egyéb források felhasználása. Mindezektől elvonatkoztatva a dolgozat kiemelkedő munka, amelyet elsősorban szemlélete és az egymásra épülő szintek egyenletes kidolgozottsága miatt lehet dicsérni.

    Schild Beáta Dorottya
    Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Településépítészeti Tanszék
    Rákospalota városrészközpont rekonstrukciója

    A diplomamunka az átlagosnál rosszabb települési adottságokkal rendelkező városrész rekonstrukciójára vonatkozó feladatot az elvárható szintet messze meghaladó igényességgel oldja meg. Széleskörű, a térségi szinttől az építmény-szintig kiterjedő szakirodalmi tájékozottságot mutat, pontos hivatkozásokkal. Egyértelmű és világos módon követhető a tervező szándéka abban a tekintetben, hogy a választott témakörön belül milyen léptékekben kíván foglalkozni a területtel és az adott méretarányon belül mire kíván a dolgozat keretein belül választ adni. Újszerű elem és a terület adottságainak mély ismeretéről tanúskodik a tervezett új utcák elnevezésére, vagy a tervezett főtér téli-nyári használatára adott térszervezési és berendezési javaslat. A dolgozat felépítése logikus, szerkezete áttekinthető, stílusa szakszerű, azon belül közérthető. Mind a szövegközi ábrák, mind a csatolt tervlapok és egyéb beágyazott képek grafikai megjelenítése egységes jelleget és színvonalat tükröznek, megfelelve ez által a tartalomban megmutatkozó magas színvonalnak. A diplomamunka összességében jó helyzetértékelésről, céltudatos, világos gondolkodásmódról és a szakmai ismeretek meggyőző alkalmazásáról tanúskodik.

    Szilágyi Eszter Viktória
    Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Településépítészeti Tanszék
    Leszakadó lakótelep komplex önálló városszövetté fejlesztése, Palotaváros Székesfehérvár

    Nagyon szép és izgalmas tervezési területet és témát választott diplomájául. A szerző nehéz feladatra vállalkozott, amikor Palotaváros városszerkezeti integrálását elkészítette. Javaslatai alapján lehetőség kínálkozik a lakótelep városközponthoz kapcsolására. Imponáló helyismerettel és igen alapos tervi melléklettel készítette el diplomatervét. Munkájában fiatalos lendülettel avatkozott be egy város életébe, és a megismert városépítészeti, építészeti problémákat kezelte saját eszköztárunk és társadalmi, technikai diszciplínák segítségével. A terv fontos érdeme, hogy nemzetközi és hazai szakirodalmi hátteret és eszköztárat vesz figyelembe, gondolva itt a “collage cityre” és a promenadológiára. Ezek a gesztusok és tervezési elvek nagyban segítették diplomázót terve létrehozásában és gondolom, hogy ezt a módszert alkalmazva tud majd a diploma után a szakmai életben is sikeren beilleszkedni.

    Szabadtértervezés

    DÍJ

    Horváth Imola Emese
    BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
    Új közlekedési múzeumpark a Magyar Államvasutak Északi Járműjavítójának területén

    Témaválasztása fontos, javaslatai minden szinten helytállók, a munka feldolgozottsága és kidolgozottsága mintaszerű. Külön javasolható a munka közismertté tétele – hiszen egy valós kérdésfelvetés pillanatában reális alternatívaként mutatható fel. A szerző jól ötvözi a terület történeti múltját a közlekedési eszközök bemutatásával, ezenfelül kiemelendő az a tervezői látásmód, ami a külső és belső tereket egy egységbe szervezi, és így a tervezett Közlekedési Múzeumot egy tematikus parkká fejleszti.

    Reith Anita
    Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar
    Batthyány tér megújítása közösség-orientált tervezési metodika alkalmazásával

    Összességében elmondható, hogy egy bátor témaválasztásra a diplomázónak sikerült olyan jól átgondolt, megalapozott és újszerű választ adnia, ami megmutatja szakmai elhivatottságát és felkészültségét. Kellő érzékenységgel nyúlt hozzá ehhez a bonyolult témához (“alapvető elvárás […] bizalmi kapcsolat kialakítása az érdekelt és érintett csoportokkal”), és jól felismeri a 21. századi tájépítészet feladatát: “A teret nem a tervező által tervezett tárgyak, hanem az emberek, a térhasználók fogják valódi élettel megtölteni. A keretek és a szabályok azok, amelyeket nekünk, tervezőknek kell megalkotunk. A keretek célja a benne mozgók biztonságos élményszerzésének biztosítása.”

    DICSÉRET

    Hegyi Nóra
    Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar
    Mezőhegyes történeti városközpontjának környezetrendezése

    A dolgozat készítője az egyes kertekre vonatkozó javaslatait jól indokolja. Nagy igyekezettel, szakmai szeretettel kezeli a választott témát, ami dicséretet érdemel. Mezőhegyes történeti városközpontjának környezetrendezése összességében magas színvonalon megoldott szabadtérépítészeti tanulmány, melyet alapos történeti és helyszíni vizsgálat alapoz meg. A bemutatott megoldások a hely múltjához méltó módon megfogalmazottak. A hétköznapi problémákat és az örökségi együttes egészét kevésbé kezelő, reprezentatív megoldást láthatunk, ami által a hely turisztikai vonzereje fokozódik, ugyanakkor a múlt bemutathatóvá válik. A tervi megoldások a szerző jó tervezői és grafikai készségéről tanúskodnak.

    Tájépítészet

    DÍJ

    Erdei Tímea Katalin
    Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs szakirány
    Budapest XI. Kerület, Kelenföld városrész környezetvédelmi és zöldfelület-fejlesztési tanulmányterve

    A szerző nagyon hasznos munkát végzett a problémakör precíz és szakszerű kidolgozásával. A vizsgálat, értékelés és terv fejezeteinek világosan és logikusan egymásra épülő szerkesztésével, látványosan kidolgozott tervével bizonyította szakmai hozzáértését; a témakezelés és kidolgozás a szerző rátermettségét tükrözi. Az elvégzett munka hasznossága ösztönözze arra a szerzőt, hogy a jövőben továbbérlelje a téma vizsgálati körét és módszerét, valamint terjessze ki tevékenységét a kerület más területrészeire is. A zöldfelületek környezetvédelmi hasznosításának lehetőségeit, a felhasználás körét azonban tovább lehetne szélesíteni. Hasznos lehet a jövőben a függőleges növényfalak és a zöldtetők alkalmazását és hatásmechanizmusát vizsgálni és a tervezés eszközrendszerébe bevonni a városi hősziget kialakulásának eliminálására éppen a városrész középső, kevésbé átszellőzött részén. Intézkedési, a kutatása és egyéb a fejlesztést szolgáló irányelvei jók, gyakorlatiasak.

    DICSÉRET

    Hrabák Luca
    Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar
    Duna-parti sétány szabadtárépítészeti terve a komáromi monostori erőd és csillagerőd között

    A tervezői hozzáállás, – az alapos adatgyűjtés, a hely megismerése és a helyi szakemberek megkeresése, stb. – követendő, remélhetőleg aktív tervezőként is hasonló tudásvággyal fog majd a feladataihoz. A terv legnagyobb erőssége, hogy a hely szellemét megérezve és megőrizve, az adottságokat felhasználva alkot kellemesen használható, elegáns városi teret a méltatlanul elhanyagolt Duna partból. A látványos vertikális és horizontális térszervezés alapja egy szépen formált plasztikai alkotás, ez hordozza a sétányt és annál sokkal többet is: A település és a folyó megújuló kapcsolatát, a part sokszínűségét, a pihenő és élőhelyeket, a szerelmesek és a madarak búvóhelyeit, és a reprezentatív sétánykapu tereket.

    Városfejlesztés és városkutatás

    DÍJ

    Uhljár Péter
    ELTE Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Földrajztudományi Központ, Regionális Tudományi Tanszék
    A közösségi közlekedés hajózási szegmensének vizsgálata a budapesti agglomerációban

    A munka készítője kiemelkedő színvonalú szakdolgozatában tesz kísérletet arra, hogy Budapest és a Duna adottságait kihasználva, a környezetbarát hajózás fejlesztésére olyan javaslatokat adjon, melyek megvalósítása esetén, bizonyos viszonylatokban a vízi közlekedés a budapesti agglomerációban a közösségi közlekedésben is versenyképessé válhat. A tanulmány egyik legértékesebb része az, amelyben a munka készítője mélyinterjúk készítésével tudakolta meg a témakörrel hivatalból foglalkozó szakemberektől a jelenlegi viszonyokkal kapcsolatos tapasztalatokat és a tervezett fejlesztéseket. A kapott információk is igen fontosak, de a feltett kérdésekből érezhető a szakértelem.

    DICSÉRET

    Bende Csaba
    Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság és Társadalomföldrajzi Tanszék
    Közösségi kertek helyi társadalomra gyakorolt hatásai a szegedi közösségi kert példáján

    Öröm, hogy egy hazai geográfushallgató is érdeklődik a közösségi kertek iránt mivel, ahogy a hivatkozások is mutatják a téma külföldön már igen nagy tudományos szintű érdeklődésre tett szert. Fontos lenne, hogy az itthon is elterjedő félben lévő közösségi kertek témája elméleti kutatások látókörébe kerüljenek, melyek elméleti alapjait tárgyalják és tudományosan is alátámasztják azok gyakorlati hasznát. Ez utóbbi szempontból is nagyon jó a dolgozat, hiszen egy adott, hazai közösségi kert vizsgálatát helyezi a középpontba, megpróbál abban mélyre menő kutatást végezni a nehezített körülményekhez képest. A dolgozat erőssége a személyes interjúsorozat, mely sok megható, személyes gondolatot is felmutat, és ezáltal rámutat arra, hogy milyen fontos szerepet játszhat egy-egy ember életében az aktív közösségi tevékenység.

    Kispál Judit
    Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Gazdasági és Társadalomföldrajzi Tanszék
    A nyilvánosság és a participáció vizsgálata a szolnoki árvízvédelmi beruházás példáján

    A dolgozat elhivatott és nagy energiákat mozgósító munkáról tesz tanúbizonyságot. Érdekes témában, érvényes kutatási kérdések mentén felvezetett, széleskörű szakirodalmi tájékozódást követő alapos kutatómunkával kivitelezett dolgozat. A dolgozat a szó jó értelmében vett “klasszikus szakdolgozat”, valós kutatási kérdésekkel, alapos szakirodalmi tájékozódással és jelentős önálló kutatómunkával. Ennek eredményeként talán kevésbé “kreatív” és “eredeti”, ugyanakkor sok munkát és szakmai jártasságot felmutató mű.

    Tóth Bettina
    Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék
    Mezőhegyes értékleltára és történeti alapú fejlesztése

    A dolgozat alapos és elmélyült munkát tükröz, amely elsősorban az adatgyűjtésben, elemzésben és a vizsgálati anyagok dokumentálásában jelenik meg. Dicséretes a nagyfokú helyismeret, és a személyes motiváltság. Az átlagosnál terjedelmesebb anyag döntő részét a színvonalas és kellően részletes “értékleltár” tölti ki. A zöldterület vizsgálati munkarésze teljesen úttörő munka és abban is első, hogy az épített és zöldterületi környezetet egységes gondozás alá javasolja venni, mert eddig a műemlékgondozás és a zöldfelület gondozás egymástól függetlenül zajlott, ráadásul itt-ott meglehetősen hézagosan is.

    Településföldrajz és vonatkozó társadalomtudományok

    DÍJ

    Vida György
    Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
    A szegedi nagyvárosi településegyüttes versenyképességének összehasonlító elemzése

    A szerző példaértékű diplomamunkát készített a hazai agglomerációk gazdasági versenyképességének, egy napjainkban felértékelődő témakörnek az elemzéséről. Jól strukturált, tudományosan felépített munkája a jelenlegi szakirodalom széleskörű megismerésén alapul. A szakirodalomban fellelhető modellek alapján kialakított saját, magas színvonalú matematikai apparátussal megvalósított elemzései innovatívak, kivitelezésük szakszerű, eredményei segítik megérteni a hazai vidéki agglomerációk ill. településegyüttesek gazdasági potenciálját. A szerző által elvégzett munka túlmutat egy szakdolgozattól elvárt teljesítményen.

    DICSÉRET

    Makra Zsófia
    Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék
    A kihalás szélére sodródott aprófalvak megmaradásának alternatívái a Kelet-Mecsek és a Völgység példáján

    Bátor kezdeményezés, sztereotípiákat kíván esettanulmányokkal cáfolni. Arra a kérdésre keresi a válaszokat, hogy azok az aprófalvak, amelyek minden demográfiai várakozás (adat, trend) ellenére a kihalásra vannak ítélve, miért is nem haltak még ki? A falusi környezetben tradicionálisan idegen társadalmi rétegeknek, életformáknak és ezzel a településsel szemben támasztott újfajta igényeknek a faluban való megjelenése arra hívja fel a figyelmet, hogy az aprófalu, mint településforma sok helyen gyökeresen megváltozott, ha úgy tetszik, valójában már rég megszűnt, de újraéledt egy más minőségben. A dolgozatnak elvitathatatlan erénye, hogy erre felhívja a figyelmünket, bátorítom a szerzőt további bátor megállapításokra.

    Vanyúr Blanka
    ELTE Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet,
    Szigetvár turizmusfejlesztésének földrajzi kérdései

    A szerző diploma dolgozata komoly helyismeretről, személyes motiváltságról és munkabírásról tesz tanúbizonyságot. A témaválasztás remek, hiszen a szerző olyan témába nyúlt bele, ami szülővárosa egyik legfontosabb és legaktuálisabb részben megválaszolatlan kérdését járja körbe, ráadásul a dolgozat a feldolgozott téma szempontjából hiánypótlónak számít. Egyedi ábrái külön kiemelendők. A külső szemlélőben azonban talán az a benyomás is kialakulhat, hogy talán már túl nagy anyag gyűlt össze ahhoz, hogy az összefüggéseket átlátva egy koherens, kerek gondolatmenet jöjjön létre.