Millenáris Széllkapu, Budapest

Építészek: Kádár Mihály, Könözsi Szilvia
Szöveg: Nagy Béla
Fotók: Hlinka Zsolt

Budán, az egykori Ganz gyár helyén végleg eltűnt az ipari múlt nyoma, és a Millenáris Park utolsó egységeként létrejött a Margit körút mentén a parkot lezáró, impozáns Millenáris Széllkapu.

Az egykori Ganz terület újrahasznosítása során a Margit körút e szakaszának városépítészeti kialakítása vitákat generált, mert nem volt egyértelmű, hogy a Nagykörút budai szakaszaként zárt térfalai legyenek vagy egy zöld városi tér szakítsa meg a zárt utcaképet. A városi alközpontok, a funkciók és a térstruktúra szempontjából a Margit körút zárt térfalakkal kialakított befejezése is lehetséges lett volna, hasonlósan a körúti beépítés mögé bújó Mechwart ligethez. A másik lehetőség a régi térképeken (1908) is jelölt Vince utca és a rá merőleges utcák gyalogoshálózattá erősítése, a Széna tér városfalon belüli zöldfelületétől a Marczibányi téri Lövöldéig húzódó „zöld eseménytengely” kialakítása.
Az ezredfordulóra megszületett itt Budapest egyik legizgalmasabb parkja. A cél az üzemi épületek felhasználásával egy igényes, kortól, érdeklődési körtől függetlenül minden látogató számára élményt nyújtó városi park, és abban egy sokoldalú kiállítási- és rendezvényközpont kialakítása volt. A barnamezős terület revitalizációja során az értékes csarnokok megtartásával, több épület – köztük két 37 méter magas üzemi tömb – lebontásával alakult ki a többhektáros park, amely rövid idő alatt a budapestiek egyik kedvenc zöldfelülete lett.
A Margit körút menti területen, volt Ipari Minisztérium (eredetileg Kohó- és Gépipari Minisztérium I. ütem), a „Melegpörgető” („L” épület”), az „Új szerelőcsarnok” („M” épület) és a Kis Rókus utcai irodaszárny („N” épület) bontásával megtisztított területen született meg a parkfejlesztés második üteme, a dombokkal tagolt Millenáris Széllkapu létrehozásával, pihenést szolgáló funkciókkal, mélygarázzsal. Ezen a részen a rendezvények már nem kapnak helyet, csak a zöld és a pihenés, a kikapcsolódás. A park értékét növelik a közösségi közlekedés megállói, a környező lakóterületek, az élénk kereskedelmi funkciók közelsége. A bővítéssel a Margit körúttól a Marczibányi térig egy mintegy 700 méteres autó- és akadálymentes sétányra fűzött, integrált eseménysor alakul ki pihenőkertekkel, élményekben gazdag terekkel, épületekkel, funkciókkal, látnivalókkal. Az akadálymentességet szolgálja a koncepció egyik fontos eleme, a Fény utca egy szakaszának dombszerű lefedése is. A korcsoportonként elkülönülő játszóterek, ligetek, vízfelületek, függőkertek, a fák és cserjék az eltérő parkrészek karakterét meghatározó látványos elemek egyedi hangulatú helyeket teremtenek a legkülönbözőbb korosztályok pihenésére, a magányos elkülönülés és a kisebb-nagyobb csoportok közös rekreációjára is.

Generáltervező: TSPC Mérnökiroda Kft.
Felelős építész tervező: Kádár Mihály, Könözsi Szilvia
Építész munkatársak: Szántó Csilla, Fekete Attila, Gönye Péter
Tájépítészet: Balogh Andrea, Majoros Csaba – 4D Tájépítész Iroda
Tartószerkezet: Fejér Szabolcs – TSPC Mérnökiroda Kft., Pintér Imre – Terv-kontroll Kft.
Tartószerkezeti tervező munkatárs: Lakatos Janka Anna – TSPC Mérnökiroda Kft.
Út, közlekedés: Sós Gergely – FŐMTERV Zrt.
Műtárgytervező: Süle Ferenc Attila – FŐMTERV Zrt.
Külső közmű: Balogh Ágnes – FŐMTERV Zrt.
Épületgépészet: Vörös Tamás, Szedlacsek József – Perfect-PlanBt.
Épületvillamosság: Bukta Vilmosné Gabriella, Szögi Mátyás ¬– TSPC Mérnökiroda Kft.
BIM: Dudás Bence – DudáStúdió Kft.
Kivitelező: West Hungaria Bau Kft. és Garage Kft.
Parképítő kivitelező: Parkertech Kft.
Műszaki ellenő: FŐBER Zrt.
Megbízó: Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft.