A világ helyzete 2013, Föld Napja Alapítvány, 460 oldal

Szöveg: Pálinkás Edit

A fenntartható szó használatának gyakorisága arra utal, hogy a környezetvédelmi kulcsfogalom beépült a mindennapi kultúrába. A túlzott használat révén azonban a szavak elvesztik valódi jelentésüket és hatásukat. A Worldwatch Institute sorozatának 2013-as kötete a fenntartható jelző körüli sztereotípiák megkérdőjeleződését és jelen ismereteink szerinti kiszélesítését tűzte ki célul a már működő példák és a jövőbe mutató gyakorlatok, javaslatok felsorakoztatásával.
A kötet egészét áthatja az a szemlélet, amely a fenntarthatóságot nem csupán a természeti környezet fenntarthatóságaként értelmezi, hanem integrált, a szociális-gazdasági-történeti-kulturális humán valóság kontextusába ágyazottan. A fenntarthatóság mércéi című első fejezet a folyamatok vizsgálhatóságát és főként mérhetőségét tárja fel. A bioszféra jelentőségét annak tükrében világítja meg, hogy az mennyiben támasztja alá a társadalmi és a gazdasági fejlődést. A kritikus biofizikai folyamatok szempontjából kilenc földi határ azonosítható: éghajlatváltozás, biodiverzitás elvesztésének üteme, nitrogénkörforgás, foszforkörforgás, a sztratoszféra ózonrétegének pusztulása, az óceán savasodása, globális ivóvízhasználat, termőföldhasználat, a légkör aeroszol terhelése, vegyi szennyezés mértéke. A felsorolt határok közül az első hármat már átléptük.
Az ökológiai lábnyommal foglalkozó tanulmányok témaköre már jobban beépült a közgondolkodásba, de sohasem elég hangsúlyozni, hogy Földünk ökológiai kapacitását már 50 százalékkal túlhaladjuk. Az ember megváltoztatta a világ működési rendjét, most ideje a gondolkodásmódon is változtatni. A fenntartható emberi civilizáció létrehozása érdekében a fogyasztói kultúrát át kell szabni a fenntarthatóság kultúrájává. A feladat közel sem egyszerű, hiszen számtalan érdek küzd a fogyasztói kultúra fenntartásáért.