A Sivatagi Vihartól a háborús pornóig Szöveg: Hornyik Sándor „Feltétel nélkül együtt érzek a szeptember 11-ei merénylet áldozataival, de ez sem ment fel a kötelesség alól, hogy hangosan kimondjam: nem hiszem, hogy ebben a bűntényben bárki is bűntelen volna, politikai értelemben.” Jacques Derrida [1] „Valójában Amerika saját magát ültette villamosszékbe.” Jean Baudrillard [2] Talán a […]
Pokolkép
Szabó Dezső Time Bomb című sorozatáról Szöveg: Horányi Attila Szabó Dezső munkáit a vizuális reprezentáció posztfotografikus helyzetének feltérképezése összefüggésében szokás végiggondolni. Abból a nézőpontból tehát, amely mélységesen szkeptikus a kamerák által rögzített látványok hitelességével kapcsolatban. Szabó különlegességét ebből a szempontból az adja, hogy ő szkepszisét nem a (digitálisan készített) képek, hanem az analóg kamera elé […]
Tekintetek kereszttüzében
Szöveg: Perenyei Mónika A következő szöveg filmes eszközök – mint helyszínválasztás, protagonisták színre léptetése, vágásokkal különböző idősíkok megteremtése és a cselekmény szövése – megidézésével él. Ennek oka, hogy jelen írás tárgya maga a mozgókép és annak befogadása, valamint a mozizás kulminációjaként értelmezhető plázabeli multiplex. A gondolatmenetet göngyölítő kérdésfelvetése pedig, a különböző teoretizált tekintetek, amelyek által […]
A műalkotás a bio-kibernetikus reprodukció korszakában
A műalkotás a bio-kibernetikus reprodukció korszakában [1] Szöveg: W. J. T. Mitchell „Mielőtt te megszülettél, a robotok nem álmodtak, nem voltak vágyaik” – mondta tervezője David-nek, a robotfiúnak. (Stephen Spielberg: A.I. – Mesterséges értelem) A képiség, a képek élete döntő fordulatához érkezett korunkban: manapság a médiumok – különböző szinteken beálló – új konstellációjából adódóan elméleti […]
A film és a digitális világ a vizualitás tudományában
A film és a digitális világ a vizualitás tudományában [1] A filmtudomány a konvergencia korszakában Szöveg: Lisa Cartwright A huszadik század végéhez közeledve egyre inkább más médiumokon (televízión, videón, DVD-n és interneten) keresztül találkozhatunk a mozival. A média és az ipar ezredvégi konvergenciája már megvalósult az HBO megjelenésével az 1970-es évek végén, a házi videózás […]
A metaforák és az illúziók univerzalitása
Szűcs Attila festészetéről Szöveg: Hornyik Sándor Furcsa látleletet ad Szűcs Attila legutolsó kiállítása (Buborékvilág, acb Galéria), nemcsak korunk szimbolikus világairól és képkultúráiról, de magáról a festészetről is. A kifejezés, a buborékvilág egy erős, komplex és gazdag konnotációs mezővel bíró metafora. A „bubble world”-ről nekem például először a természettudomány és a modern kozmológia kattant be a […]
Mi a vizuális kultúra?
Mi a vizuális kultúra? [1] Szöveg: Timár Katalin Az alábbi szöveg egy munkacímmel ellátott kísérletnek indult. Mikor megkaptam a konferencia felhívását és elkezdtem azon gondolkodni, miről is beszélhetnék, két szöveg jutott az eszembe. Mindkettő címe: Mi a vizuális kultúra? Az egyiket W. J. T. Mitchell, a másikat pedig Nicholas Mirzoeff írta – mindketten a diszciplína […]
Feminista vizuális kultúra
Szöveg: Tatai Erzsébet Vajon úgy kell-e a feminista vizuális kultúrát érteni, hogy feminista nézőpontból értelmezzük a vizuális kultúrát (illetve annak egy nem akármilyen részét), vagy pedig a vizsgálat tárgya, azaz a vizuális kultúra egy szegmense maga feminista? Ulrike Rosenbach esetében mindkettőről szó van, de egyik válasz sem teljesen kielégítő. Egyfelől Rosenbach művészete sem írható le […]
Virilio képernyője
Egy metaforikus jelenség a technológiai konvergencia korszakában [1] Szöveg: Anne Friedberg „Bizonyos tekintetben az üveg és a transzparencia jelentősége napjainkban az anyag eltűnésének metaforájaként is olvasható. Ez alapozta meg a teljes egészében képernyőkből álló homlokzatok kialakítását az ázsiai városok médiaépületein. Bizonyos értelemben a képernyő a végső fallá vált. Nincsenek már kőből készült falak, csak képeket […]
Köztes tér
El-Hassan Róza retrospektív kiállítása a Műcsarnokban Szöveg: Dékei Kriszta – R. a túlnépesedésről gondolkodik / álmodik A Műcsarnok vezetésének új koncepcióját ismerve nem meglepő, hogy egy magyarországi viszonyok között fiatalnak számító művész retrospektív bemutatkozási lehetőséget kap. Hogy miért éppen El-Hassan Róza, azt alighanem nemzetközi elismertségével magyarázhatjuk: 1993-ban külföldi kurátorok meghívására szerepelt a Velencei Biennálé Aperto-szekciójában, […]
Mi a visual studies?
Szöveg: James Elkins Egy új tudományterület áttekintéséhez jó kiindulópontot képeznek azok az alapvető kérdések, amelyeket egy adminisztrátor vagy egy könyvtáros tenne fel: Honnan kapta a nevét? Milyen folyóiratai és fontosabb alapművei vannak? Hol tanítják, és milyen szövegeket használnak? Mennyiben tér el legközelebbi szomszédaitól? És végül – a leginkább szenzitíven – új diszciplína-e a tudományterület, vagy […]
High-tech vizualizációs technológiák a szórakoztatóiparban
avagy miért lett a Helyszínelők Amerika legnépszerűbb TV-sorozata Szöveg: Hornyik Sándor A Crime Scene Investigation (CSI), azaz a Helyszínelők vitathatatlanul a 21. század elejének legnépszerűbb bűnügyi TV-film sorozata. A CBS az Egyesült Államokban 2000. október 6-án kezdte el sugározni és azóta is több, mint 25 millióan nézik rendszeresen. A CSI 2003-ban és 2004-ben a Nielsen […]