Konferencia a Budapest Klub Planetáris Tudat Kiáltványa aláírásának 20. évfordulója alkalmából MTA díszterem, 2016. december 3. Szöveg: Vitányi Iván A múlt század közepén úgy látszott, hogy különleges lehetőség nyílt meg az emberiség számára. Jóléti állam, jólét és demokrácia együtt. A társadalom eddigi szerkezete piramis alakú volt, minél feljebb mentünk a lehetőségek, a jólét és a […]
Utóirat
Közösség és építészet
Komplex tervezői megközelítések Szöveg: Fazekas Katalin Az amerikai Bryan Bell által alapított Public Interest Design Intézet definíciója szerint a szociális építészet egy olyan emberközpontú és participatív tervezői gyakorlat, amely nagy hangsúlyt fektet az ökológiai, gazdasági és társadalmi kérdésekre, és olyan termékeket, struktúrákat és rendszereket hoz létre, amelyek olyan problémákat érintenek, mint gazdasági fejlődés és a […]
Közösségi műhelyek
Fablabok és a barcelonai Fab10 fesztivál Szöveg: Botzheim Bálint A szociális építészet mai formája leginkább abban tér el a korábbitól, hogy már nem kizárólag az építészek és a döntéshozók közötti párbeszéd határozza meg, mi és hogyan épüljön. Előtérbe kerül az építész és a közösség közötti köztelen párbeszéd, sőt a közös építés folyamata is. A fablab […]
A kifejezhetetlen, a megfoghatatlan és a szakrális építészet
Szöveg: Schneller István Minden szakrális építészettel foglalkozó elmélet és gyakorlati megfontolás alapvető kérdése a szent megjelenítésének lehetősége. Lehetséges-e, szükséges-e ez a megjelenítés, másképpen fogalmazva: mi az a többlettartalom, ami a funkcionális és esztétikai igényeken, a magas szintű építészeti formáláson túl, jelen lehet a szakrális célú épületben? Ahány alkotó, ahány értékelés, annyiféle megközelítése létezik ennek a […]
Három tételben
Egy kis mustra, Budapest, 2016 Szöveg: Nagy Gábor Hatodik évben jelenik meg a Pest Megyei Kormányhivatal kiadásában az előző év műemléki felújításait bemutató kötet, az Egy kis mustra. Az alábbiakban a könyvbemutatón elhangzott beszéd szerkesztett változatát közöljük – a szerk. Beethoven VI. szimfóniájának kezdő ütemeivel köszöntjük a mi hatodik opuszunkat, a hatodik Egy kis Mustrát. […]
A zsidó vallásreform építészeti tanúja
Az óbudai zsinagóga Szöveg: Klein Rudolf, Nagy Gergely Fotók: Klein Rudolf Európában csak kevés olyan zsidó imahely létezik, amely az óbudai zsinagógánál meggyőzőbben és megindítóbban bizonyítja a zsidó vallásreform folyamatát. A szabadon álló zsinagóga két ütemben épült: az első még a zsidó vallás reformját megelőző időszakra esett, a másik a reform kiteljesedésének idejére, így az […]
Érték(újra)teremtés
Kolostorok újrahasznosítása és továbbélése kortárs építészeti beavatkozások segítségével Szöveg: Varga Bianka A kereszténnyé váló középkori Európa első kolostorai óta, a rendek és rendházak sorsa párhuzamosan alakult az egyház történetével. Az egyházak társadalmi–közéleti–politikai pozícióinak megváltozása szinte természetszerűleg hozta a legjelentősebb oktatási, szociális és egészségügyi tevékenységet folytató szerzetesrendek és ingatlanjaik helyzetének megváltozását. Szerzetesrendek azonban ma is működnek. […]
Nő építészek a szocialista érában (1945–1989)
Egy frissen megjelent angol nyelvű tanulmánygyűjteményről Szöveg: Kerékgyártó Béla Hogyan nyertek teret, és mi volt a szerepük a nő építészeknek a szocialista tábor országaiban? Volt-e lényeges különbség ebből a szempontból a Nyugat és Kelet-Európa között? E kérdéseket járja körül a Routledge kiadónál Simon Mariann és Mary Pepchinski szerkesztésében nemrég megjelent kötet. Mint a szerkesztők bevezetőjükben […]
Az észleletek váltakozásából kialakuló építészeti élmény
Tadao Ando St. Louis-i galéria épületében Szöveg: Losonczi Anna Az írás olyan épületekről szól, ahol az időbeliség kulcsszerepet kap, mert a téregyüttes hatása az épület időben elhúzódófelderítésével teljesedik ki. A mozgás és a többszöri látogatás során tapasztaljuk meg az épület különböző olvasatait időbeli és térbeli kontextustól függően. Ez a jelenségnem tapasztalható bármely épület esetén, de […]
Magasházak Budapesten
Szöveg: Körmendy Imre A magas épületek építése mindenkor a hatalom kifejezése volt (egészen visszamenve az időben utalhatnánk a Biblia írójának értelmezésére, Bábel tornyára, ahol az akkori emberiség az Isten fölé akarta ezzel magát helyezni). A középkor itáliai városállamaiból ismerjük a gazdag családok vetélkedését abban, hogy kinek a lakótornya magasabb. A vetélkedés odáig fajult, hogy az […]
A MÉSZ a 21. században
Beszélgetés a MÉSZ jövőjéről, Építészpince 2017. január Szöveg: Zöldi Anna, Botzheim Bálint A MÉSZ új elnöksége legfontosabb feladatának tekinti, hogy a hazai építésztársadalom időről időre megújuló, a szakma állapotváltozásaira érzékenyen reagáló, hiteles szervezete legyen. Ettől a szándéktól vezérelve, az új elnökség informális és szervezett formában keresi a lehetőségét, hogy a tagságot aktivizálva, véleményüket kikérve a […]
Smart City
Várostervezés az adatok bűvöletében Szöveg: Szczuka Levente A 21. század társadalma az információs társadalom utódjaként az adatokon alapuló digitális társadalom felé halad. Míg az Y generáció viszonylag jól használja az adatok kezelésére alapuló eszközöket, addig a „digitális bennszülöttek” (Z generáció) már készség szinten ismerik és alkalmazzák a legújabb csúcstechnológiákat. Mindeközben a Föld lakossága a legújabb […]