„Minden művészet” – mondta Beuys

A program indítása után elsötétül a képernyő,  majd elektronikus zörejek kíséretében egy komor színpad jelenik meg. Középen amorf test, amely szinkronban az első ütemekkel megvonaglik – ekkor válnak érzékelhetővé arányai, a részek törzs és végtagok benyomását keltik. A szürreális karakter mozdulatait függvények koreografálják, a látvány minden eleme a háttérben szóló disszonáns zene analíziséből kapja a paramétereket: a lény testét alkotó részecskék, fények és kameramozgás. Az MFX Ballet dancer-e generatív látványelemeket használ.

A stílus és megvalósítási technika mögött pedig ott van egy egész számítógépes, alkotói szubkultúra, amelynek célja valós idejű, absztrakt mozgóképek létrehozása. A végtermék nem előzetesen kiszámolt képkockákat, hanem a mozgókép létrehozásához szükséges paramétereket tartalmaz, amelyekből pillanatnyi, valós idejű számítások során jön létre az ami.

Mert a nyolcvanas években egyszerűen nem volt más választás: pár kilobájt memóriával, egy megahertzen, floppyról nem fut a HD mpeg… Ha mégis animációkat akarok nézni és készíteni, marad a generálás: szoftver, amely az adott kapacitás kihasználásával próbál valamit előállítani – valós időben, tárolt paraméterek, függvények és táblázatok segítségével képet és hangot csiholni. Csipogni. Pittyegni. Spectrum, Commodore, 16 szín, pixel nation.

Azóta új platformok alakultak ki. Atari, Amiga, PC, Mac, Konzolok. A scenerek mindenre írtak már demót, amiben processzor van: mosógépre, nyomtatóra és iPodra, sőt saját hardvert is építettek. Persze ma már fut a videó is, ezért a generálás többé nem kényszer: de hagyomány, amely meghatározza a demoscene közösséget.

A különböző vasak és oprendszerek által meghatározott programozási környezetek gyakran teljesen izoláltak – az idők során kialakuló, egymás mellett és után létező alkotói terek a klasszikus műtörténetből ismert korszakok mintájára képeznek érákat, pl. 8bites és Amigás stílus, DOS-demók, 3D gyorsítós korszak és a programozható shaderek kortárs vizuális savfürdője.

A változó technikai háttér mellett még két állandó, a stílust befolyásoló tényezőt érdemes említeni. A nemzeti karakter iskolákat teremt egy adott korszakon belül: a skandináv és francia demóknak, pl. teljesen más a megközelítése. A másik állandó elem a műfaj, amely nem véletlenül a program méretével van direkt összefüggésben: a mindössze 96 karakterből álló kis intróktól a 15 megabájton limitált demókig sok standard kategória létezik – kiemelném a 64 kilobájtos intrót, mint az egyik legelismertebb műfajt. A diverzitást jellemzi, hogy a pouet.net scene adatbázisban több mint 50.000 produktumot rangsoroltak, 36 kategóriában, 85 platformon.

Valamilyen okból a demoscene termékek többsége a “megrendezett” irányvonalat követi: a paramétereket a tervezés során finomhangolják és letárolják, a cucc minden futtatáskor ugyanaz. Kivételnek számítanak az olyan dolgok, melyek – kihasználva a látvány generatív jellegét – minden futtatáskor mást próbálnak megjeleníteni, pl. az Statix által írt Tom Thumb. Az interaktivitás sem jellemző: ha valaki mégis ebben az irányban mozdul, gyorsan “scenén kívüli” tartományba kerül: vagy játék – pl. Sumotori by Archee – vagy VJ engine – pl. Einklang vagy Circulation – lesz a produkcióból.

Végül néhány önkényesen választott intrón és demón keresztül megpróbálom jellemezni, mit is generálnak mostanában a scenerek:.

Tracie by TBC: profi 4k intro, amely az eddig is oly népszerű “metagömb” koncepciót fejleszti tovább: a gömbök felszínét meghatározó kritikus rádiuszt zajjal modulálva gyönyörű, amorf testeket hoz létre. (KÉP: tracie*.jpg) Asszociáció: Gamma by MFX, Sink by Pulse

Aura for laura by Soopadoopa: klasszikus demo, amelyben paraméterekkel animált geometriai alakzatoktól a hagyományos “metagömbökön” át az innovatív haxagonális “raszter-geometriáig” sokminden megtalálható. Külön érdekesség, hogy a demo PS2 konzolra készült. (KÉP: laura*.jpg) Asszociáció: Moral Hardcandy by Blasphemy, Nonstop Ibiza Experience by Orange

Chromosphere by SQNY: monokromatikus progresszív jóság, benne a felületek poligonos felosztását dinamikusan változtató algo, részecse rendszerek és egy nagyon jó koncepcó. (KÉP:chromo.jpg) Asszociáció: Hplus by Halcyon, Traction by Traction, Incyber by Satori

The evolution of vision by ASD: trükkös demo, amely megmutatja hogyan transzformáljuk egy pornómozit teljesen más esztétikai tartományba – kontúrfelismerés és kaotikus gráfok segítségével. (KÉP: evol*.jpg) Asszociáció: I’m abstract by Caladox, Control by Coma

Cannapaceus by MFX: elvont noise demo, amely egyszerű felületek sokszorozásával, nem megengedett mapping koordinátákkal és töménytelen zajjal okoz meditatív sokkot. (KÉP) Asszociáció: a Kosmoplovci és Minimalartefact formációk bármelyik alkotása

Kretzer András