150 évet visszalépünk?

Szomorúan és elkeseredve látjuk, hogy a hazai iskolaépítés alaprajzi szervezés szempontjából jó 150 évet visszalép, mivel újabban sorozatosan épülnek az oldalfolyosós iskolák. Az oldalfolyosós alaprajzi rendszer – mint tudjuk – a leggazdaságtalanabb és pedagógiai szempontból a legrosszabb megoldás. Hogy miért? Mert az oldalfolyosót fűtjük, világítjuk, szellőztetjük, takarítjuk…

A Duna-reneszánsz margójára

A Duna reneszánszát éli és ennek számos globális, európai nagytérségi, geopolitikai és helyi, városi szintű háttere és konkrét városfejlesztést érintő, építészeti vonatkozású megnyilvánulása van. A folyók városi térben való jelenléte jelentősen átalakult, többnyire felértékelődött a poszt-indusztriális időszak városi funkcióváltásával, az ipari termelés nagyvárosokból…

Budapest köztérhasználata húsz év múlva

2010 évtől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kutatóegyetemi Programjában fontos szerepet kap az városépítészet. Az Urbanisztika Tanszék a Fenntartható energetika és az Intelligens környezetek és e-technológiák kiemelt kutatási területén belül vezet külön témákat. Utóbbinál a lakóközösségek és a közterületi felelősség virtuális térjátékokkal…

Mezőgazdaság és építészet

Reischl Gábor építésznek, a Szent István Egyetem egykori professzorának hátrahagyott kéziratát a TERC Könyvkiadó adta ki 2010 őszén. Beharangozójában ez áll: „A könyv részletesen tárgyalja a birtok épületeit, az állattartás, a növénytermesztés, a tárolás, a kiszolgálóépületek legfontosabb technológiai, funkcionális, szerkezeti ismérveit.

Budapest–Tallinn 1900-2000

A 2010 őszén Tallinnban megrendezett kiállítás az észt-magyar építészeti, iparművészeti és design kapcsolatok 20. századi történetéről az első kísérlet volt arra, hogy a térben távoli, történetében és céljaiban közeli két kultúra kapcsolódásait és további lehetőségeit jelezze. E kapcsolatok kezdetei a 19. század második harmadára, a modern magyar kultúra és gazdaság…

Árvíz és újjáépítés

2010-ben az árvíz súlyos károkat okozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településében. A legnagyobb károk Felsőzsolcát sújtották, ahol vályogház és vertfalu házak közül 173 összedőlt, további 28 épület életveszélyessé vált. Az újjáépítés folyamatáról, az árvíz településrendezési hatásairól ír a város 2010-ben leköszönő főépítésze.

3D lézerszkennerek alkalmazása műemléki felmérésekben

Számos tanulmány foglalkozik a 3D lézerszkennerek lehetséges használatával és szerepével a műemlékvédelemben, ami nem csak elméleti rekonstrukciók készítését jelentheti, de pl. ipari közegben, a közművek feltérképezését és kockázatbecslését is segítheti. Ezek a kutatások hangsúlyozzák, hogy a 3D lézerszkenner azon rendelkezésre álló eszközök egyike, melyek…

Fekete dobozok

A Félelem a fekete dobozban kiállítás a Trafó Galériában igen sokrétűen mozgósítja a black box metaforát. Elektrotechnikáról, informatikáról és aviatikáról ugyan nincs szó, de az elme és a társadalom mentális és valós terei elég markánsan megjelennek benne. Molnár Edit és Marcel Schwierin kurátori koncepciójában nemcsak a „félelem százada” és a „terror évtizede” tárul fel…

Föld és Ember passiója

A passzionista rend teológiai megújulásának korszakát éli. Az ember élhető környezetéért folytatott harcot Bibliától inspiráltan felvéve ezúttal építészeti kérdésekben is állást foglalt. Torontóban templomot szenteltek az Istennek tetsző természetnek. A passzionista rendet a piemonti eredetű Paulus a Cruce alapította 1747-ben.

Reconstruction in Felsőzsolca

The emotional wounds caused by the flood disaster last year in Zsolca may never get healed. However, everyone living there could celebrate the Christmas of 2010 in a new house. This was partly owing to the generally selfless help of Hungarian architects. We should emphasize this now when the year of the election prioritizing political interests is over.

ECC Pécs – Assessment

The realization of the European Cultural Capital Pécs 2010 project should not be assessed within one single scheme. On the one hand it could be evaluated in terms of judgements by culture-consuming citizens – this is where we should compare programmes, the created/sustaining values with costs and expenses…