Utóirat 2010/2

Az ezredforduló informatikai technológiai fejlődése és a párhuzamos kulturális változások, a látvány társadalom térnyerése az a két ok, amely ma ismét felveti az építészet anyagtalanságának vagy épp anyagszerűségének, tárgyszerűségének kérdését. Az épület, mint tárgy a harmincas évek funkcionalizmusa után ma ismét válságban van…

A szerzők az első magyar kötet bevezetőjében hangsúlyozzák, hogy nyitott tárgyalásmódra: az építészeti gondolkodás fontos csomópontjainak kijelölésére, s rétegzettségének bemutatására törekednek. Az olvasót tájékoztatni, vezetni szeretnék, s egyben részvételre, öntevékenységre buzdítják.

Nagy változások vannak jelen az építészetben világszerte a 20-21. század fordulóján. Divat paradigmaváltásról beszélni, és ennek a váltásnak a kibernetika és az anyagipar óriási felfutása mellett a társadalmi gondolkodásban is megjelenő okai vannak. Változások vannak nálunk is – ha ezek nem is tekinthetők mindig pozitívnak.

Minden kultúrának megvan a saját oktatási módszere, de ezekről nem sokat tudunk. A lakóházak, villák tervezése globális trendeket követ: a modern villaépítészet ritkán kötődik helyhez és kultúrához, Izlandtól Dubaiig ugyanazok a minimalista vagy futurisztikus villák épülnek, tele üvegfelülettel – amit nem egyszerű fűteni és hűteni.

Hogyan határozható meg Magyarországon a “fenntartható ház” kritériumrendszere, fenntarthatók-e a passzívházak? Nem kérdéses, hogy az épületeink energiafogyasztását radikálisan csökkenteni kell. Nagyon kézenfekvőnek tűnik, hogy az európai mintákat követve, a rendkívül alacsony energia igényű passzív ház technológiát átvegyük és széles körben alkalmazzuk Magyarországon is.

Architecture Festival in the Hungarian Institute, Paris
Radványi György a párizsi építészeti fesztivál (lásd. A Szcéna és Esszé rovatokat) konferenciájának előadásaiból válogatott szövegeket. Az előadásokból kiemelt gondolatok és idézetek alapján az Utóirat olvasói szinte a tudományos esemény részeseivé válhatnak.

A bécsi Institut für Wissenschaft und Kunst nagy hagyományú tudományos periodikája 1997-ben tematikus különszámot szentelt A modernitás esztétikájának. Itt jelent meg dr. Gerald Kertesz filozófiaközpontú tanulmánya a posztmodernről. Noha bő tíz év telt el azóta, a professzor írása máig érvényes megállapításokkal, megszívlelendő tanulságokkal szolgál.

Molnár Farkas kubusai az iskola vizsgálatának megfelelő kiindulópontjai, mivel áttekintést adnak az oktatásról, az iskolához kötődő személyekről és az egyidejűleg létező különböző irányzatokról, a nemzetközi összefüggésekről és azok jelentőségéről, illetve a történelmi avantgárd irányzatok felbomlásáról.