A győri építészképzést a Győri Műteremház kiállításával mutatta be a FUGA (2013. 04. 12 – 05. 01.). A képzés kidolgozói – Bodrossy Attila, Czigány Tamás, és az időközben hozzájuk csatlakozott generáció: Cseh András és Tátrai Ádám – küldetésüknek tekintik, hogy attrakciótól mentes, egyszerű építészeti válasz keresésére biztassák hallgatóikat.
Folyóirat
Az elmúlt jövő rekonstrukciója
A Berlini Fal leomlását követően a poszt-szocialista tájművészek egész generációjának nyújtott inspiráló kutatási terepet. A meglepő, informális városi helyzetek vagy megkopott jövőképek után kutatva sokan úgy tekintettek a szocializmus tárgyaira, mint puszta esztétikai jelenségekre: kiemelve őket kontextusukból, műtárgyként…
Ismeretlen történetek
A bécsi Architekturzentrumban idén februárig nyitva tartó kiállítás első ízben próbált átfogó képet nyújtani az egykori Szovjetunió nem orosz tagköztársaságainak 1950–1991 között kialakult építészetéről. A kutatás és a kiállítás háttérbe szorította az Oroszország által formált perspektívákat és Azerbajdzsán, Észtország, Fehéroroszország…
Egy birodalom romjai
Eve Kiiler érdeklődése 2006-ban fordult először Tallinn érdekes és egyedülálló építészeti emléke, a Linnahall felé (építészek: Raine Karp és Riina Altmäe). Az 1980-as moszkvai olimpia vitorlás számait rendezték az észt fővárosban, és ennek lebonyolítására nagyszabású építkezésekbe kezdtek. A Linnahall a tengerparti sétány és közösségi tér…
Épített örökség és megbékélés
A délszláv háború nacionalista ideológiája nem csak emberi életeket követelt, hanem az etnikumoknak vagy vallásoknak teret adó épületek lerombolását is. A mecsetek, templomok, könyvtárak helyreállításával a hozzájuk tartozó csoportok identitása épül vissza. Az épületek újraélesztésével – az örök veszteségek visszahozhatatlansága…
A zaj politikája
Friedrich Kittler szerint – némi hiperbolikus túlzással – a hang maga a valóság, illetve a hangrögzítés képezi le a legpontosabban nemcsak a valóságot, de még a lacani valóst is, vagyis mindazt, ami az emberi psziché számára szimbolizálhatatlan és elképzelhetetlen, mindazt, amelyről csupán indirekt információink vannak…
Az erő csendje
Személyiségét a csendesség, a kevés beszéd, a határozottság és a sugárzó erő jellemezte. Építész fórumokon, diploma védéseken gondolatait, véleményét mindig elmondta, de csak néhány szóval és mások által cáfolhatatlan egyértelműséggel. Különös és talányos ember volt, nem kereste a harsány közszereplést, de mindig nyitott volt…
MÉSZ Elnöki beszámoló
2013. május 7-én lesz egy éve, hogy a Magyar Építőművészek Szövetségének új vezetősége van. Ez a tény, az Alapszabály szerint arra kötelez, hogy beszámoljak Önök előtt/előttetek en-nek az egy évnek a munkájáról, törekvéseiről. Ehhez a legjobb, ha felidézem az elnöki prog-ramomat, és bemutatom, hogy időarányosan hová sikerült…
Száz év fény és mozgás a művészetben
A 20. század elejétől máig foglalkoztatja az alkotókat a mozgás ábrázolása. Ezt a művészetet a fény eszközeivel, a látás és a térérzékelés összefüggéseiben, kísérletezték ki és valósították meg. A Grand Palais két teljes szintjén, 150 művel, 18 csoportba rendezi a klasszikus modern és a kortársművészet leginnovatívabb alkotásait.
Hantaï Simon kiállítása
Hantai Simonnak (1922–2008), a 20. század második fele egyik legnagyobb festőjének munkáiból nyílt nagyszabású életmű-kiállítás a párizsi Pompidou Központban. Öt évvel a francia absztrakció magyar származású kiemelkedő alakjának halála után ez az első retrospektív tárlat – amelyen Hantai 1949–1990 között készült festményeiből…
A Bigot-pavilon
Az Iparművészeti Múzeum 2013-as programjának egyik fő hangsúlya a szecesszió művészetének bemutatása, e program keretében mutatta be Alexandre Bigot szecessziós épületkerámiai mintakollekcióját, az úgynevezett Bigot-pavilont, amelyet Radisics Jenő 1900-ban a párizsi világkiállításon vásárolt, eddig még soha nem került bemutatásra.
Sándor Klára: Nyelvrokonság és hunhagyomány
„Az eredetmondák és genealógiai mesék egy nép politikai tudata számára sokkal többet jelentenek, mint az elfeledett vagy félreértett eredet” – Szűcs Jenőnek ez a mondata áll a magyar-turkológia nyelvtörténet szakot végzett, a honfoglalás előtti török-magyar kapcsolatok kutatásával induló, az evolúciós nyelvészet felé…