EFAP – Európai Építészetpolitikai Fórum
Budapest, 2011. május 4-7.

Európa építészetpolitikája formálódik a napokban Budapesten. Az EFAP (Európai Építészetpolitikai Fórum) május 4-7. között az Újvárosházán tartotta esedékes konferenciáját, melynek célja a közigazgatás, az építész szakma, a kultúra és az oktatás közötti párbeszéd folyamatos fenntartása.

„Kultúránk egyik megtestesítője, az építészet veszélyben van. Két évvel ezelőtt az Európai Unió Tanácsa, a Lipcsei Charta folytatásaként, az Európai Unió tagállamaihoz és a Bizottsághoz szóló felhívást tett közzé, amelyben felhívta a figyelmet az építészet szerepére a fenntartható fejlődésben, beleértve a gazdasági fejlődést, a társadalmi koherenciát és a kulturális sokszínűséget” – ezekkel a kezdőmondatokkal hívta a szakma nemzetközi képviselőit az EFAP a budapesti konferencia programjára. A soros EU-elnökséggel járó rendezvények közül kiemelkedik a 2000 óta működő építészetpolitikai fórum budapesti kongresszusa. Az építészetpolitika a 21. század elején magában foglalja mindazt, ami az épített környezettől elvárható és a fenntartható jövő szempontjából támogatható: a vizuális neveléstől az energiafogyasztás csökkentésén át a nagy társadalmi mozgásokat befogadó környezet megteremtéséig.
Rob Docter, a Fórum életre hívója és elnöke a találkozón újfajta koalíciót sürgetett a kormányzatok, az építész szakmai, a piac és a megbízók, vagyis az építészet „fogyasztói” között. Az Európai Építészetpolitikai Fórum párbeszédre hívja fel a kormányzatot a szakma, a civilek, az oktatás és a kultúra legszélesebb rétegeivel. A téma különösen aktuális Magyarországon, mivel az építészet hosszú évtizedek óta önálló minisztérium nélkül létezik, a kormányzás hol mint ipari teljesítményt, hol mint mérnöki teljesítményt értékeli. Az építészet azonban a kultúra része, mennyiségi szemlélettel nem lehet megközelíteni. Jelenleg az utolsó simítások előtt áll a magyar építészetpolitika szakmai megfogalmazása, amellyel a szakma jövőképe segíthet a kormányzatnak az épített környezettel kapcsolatos döntések meghozatalában.
A budapesti konferencia a hazai építészet kérdéseire hívja fel a nemzetközi figyelmet: a Duna-stratégia építészeti vonatkozásai, az európai országok építészetpolitikája, a fenntarthatóság, a jövő kilátásai szerepelnek a fő témák között. Az előadásokon, beszélgetéseken és az azokat kísérő tematikus sétákon 20 országból mintegy 90 külföldi és 150 hazai építész, urbanista és szakmapolitikus vesz részt.
A konferenciát több szakmai kiállítás kíséri. A FUGA ad helyszínt a „Bor és építészet” válogatásnak, amely az utóbbi években épült hazai borászatokat mutatja be. Az Újvárosházán a magyar építészet legfrissebb eredményeiből látható válogatás, az „Okos építészet” című összeállítás pedig olyan hallgatói terveket mutat be, amelyek az épületek szerepét fogalmazza újra az energiafogyasztás radikális csökkentésében: szélenergia-termelő homlokzatokkal, egyedi mérnöki megoldásokkal, amelyek a külső energiát nem igénylő passzívház felé viszik a tervezői attitűdöt.

Götz Eszter