Galvani-híd, Budapest

Az Új Duna-híd meghívásos nemzetközi tervpályázat eredménye

2017 nyarán a kormány és Budapest Főváros Önkormányzata közös kezdeményezésére meghívásos nemzetközi tervpályázatot hirdettek a Dél-Budát Csepellel összekötő új Duna-híd tervezésére.
Az elmúlt években széles szakmai egyeztetési folyamat keretében az érvényben lévő országos és főváros fejlesztési tervek mentén, egyedülálló alapossággal került áttekintésre a főváros meglévő városszerkezete és közlekedési rendszere. A rendkívül széleskörű egyeztetési folyamat eredményeként számos olyan egymásra ható közlekedési és városfejlesztési célkitűzés és beruházás került meghatározásra, amelyek Budapest és kiemelten a dél-budapesti városrész szempontjából kulcsfontosságúak és a város fejlődése szempontjából előremutatóak.
Ezen célkitűzések alapján a Kormány Budapest Főváros Önkormányzata egyetértésével úgy döntött, hogy meg kell kezdeni egy új, kötöttpályás közlekedéssel együtt 2×3 forgalmi sávos Duna-híd előkészítését a Galvani utca – Illatos út vonalában („Új Duna-híd”).
A tervpályázatra 17 pályamű került benyújtásra. A Bíráló Bizottság pozitívan értékelte: a híd és kapcsolódó részeinek jó építészeti összhatását, megfelelő, jó arányait, városképi megjelenését és a budapesti hidakhoz való rokonítást; a hídon közlekedők számára biztosított térélményt, a várossal való vizuális kapcsolat
révén; az újszerűséget, valamint az innovatív anyaghasználatot és technológiát, az alacsony környezetterheléssel és energiafelhasználással előállított építőanyagok alkalmazását.

1. díj: Van Berkel en Bos, U.N. Studio,. & Buro Happold

„Egyszerű, de egyedi, elegáns, kecses, harmonikus, koncepció. Épületszerű talpakkal csatlakozik a parthoz, ami városképileg kedvező, szerves hatást vált ki, a talpakon lévő kilátó pontok egyszerűen, de szellemesen megoldottak. A két támpillér a befogadást, elengedést jelképezi: a kapuszerű kialakításuknak szimbolikus jelentés tartalma van. Szervesen csatlakozik a településszerkezethez, finoman kiegészítve azt. A közúthálózathoz közvetlenül kapcsolódik és nem idegen testként halad át. A város sziluettbe belesimul és nyugodt harmonikus képet mutat. Jók a kontrasztok a súlyos indítás és a lebegő középrész között. Méltóságteljes, kijelöli a térben a saját helyét. Erőt, dinamizmust sugároz, formavilága letisztult és időtálló. Gyalogos élmény tekintetében van pályamű, amelyik többet nyújt, ugyanakkor ennek a hídnak az esetében a funkció, a forma és az élmény egysége jól megvalósul.” (részlet a zsűri értékeléséből)


Megosztott 2. díj: Lavigne & Chéron Architectes

„Ez az egyetlen olyan pályamű, amelynél a gyalogosok a közúti forgalom fölé kerülnek, azaz annak zavaró hatásaitól szinte teljesen mentes, „gyaloghíd” élményben részesülnek, a magasság miatt az összes mű közül a legjobb rálátást biztosítva a városra – észak felé a Kopaszi gátra, a MÜPA-ra, illetve az új budapesti atlétikai stadionra, a Szabadság szoborra. Érzékenyen és szépen hozza le a gyalogos és a kerékpáros forgalmat a hídfőnél a partra, élhető városi teret hozva létre ott, azonban ezeket nem kellő mélységben dolgozta ki a tervező. A szerkezet elegáns, könnyed, átlátható, miközben a pilonok pozíciójuknál fogva kiválóan alkalmasak városképformáló tényezőként viselkedni. A híd egyes részei magas színvonalon kidolgozottak egyedi a pilon és a gyalogos felület eltérő íve érdekes hangulatot kelt, ugyanakkor pilonok formai megoldása továbbgondolást igényel.” (részlet a zsűri értékeléséből)


Megosztott 2. díj: Zaha Hadid Architects

„A kettős felső ív kellemes léptékű a tájban, és arányaival illeszkedik a budapesti hidak közé, noha merőben más karakterű azoktól. A hídjaink karakteresen megjelenő szimmetriáját átértelmezi és sajátosan jeleníti meg: az inflexiós ponttól tükrözötten szimmetrikus rendszer. A folyó közepén lévő letámasztás kissé vaskos, de jól illeszkedik az összképbe. A Galvani úti környezetre provokatív hatású: kikényszeríti, hogy a véleménye szerint nem odavaló épületek adják át a helyüket korszerűbb, odavaló városszerkezeti környezetnek. Stabil formaérzékkel rajzolt ívek, látványos szerkezet, a meglepő útvonal vezetés formanyelvében, a városképi jellé válás esélyében az egyik legígéretesebb pályamű, azonban az így létrejött rendkívül hangsúlyos megjelenés alá rendeli a hídpálya vonalvezetését és az abból következő szerkezeti rendszert. A kerékpáros (és egyben gyalogos) rámpák formai képzése példamutató, szerves része a szoborszerű alkotásnak.” (részlet a zsűri értékeléséből)