Ybl-díj 2019

Az Ybl Miklós-díj a legalább tizenöt év kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül,
életműdíjként adományozható. A díj évente legfeljebb 5 fő részére kerül kiosztásra. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. A díjhoz egymillió-ötszázezer forint összegű pénzjutalom jár. A díjat a 2019. március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Gulyás Gergely miniszter adta át.

Ybl-díjat kapott:

Csillag Katalin építész magas színvonalú alkotói munkájáért, számos középület tervezése mellett a Szegedi Dóm rekonstrukciójában, a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kialakításában és a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fejlesztésében való részvétele elismeréseként.

Horváth Zoltán építész a mértéktartó organikus építészeti szemlélet képviselőjeként az épületeket a környezetbe integráló, egyéni téralkotó felfogással végzett építész tervező munkásságáért és főépítészi tevékenységéért.

„…A teret körülölelő kétszintes egészségház szépen igazodik a vidéki élet ritmusához és a kisváros léptékéhez. Nem nagy épülettömeg jött létre, hanem egy izgalmas struktúrájú egység. Budakalász Önkormányzata – mivel saját forrásból, hitel felvétele nélkül vágott bele az építkezésbe – szűkre szabta a beruházás kereteit. Ugyanakkor prioritást élvezett, hogy az épületben egyszerre több egészségügyi szolgáltatást, valamint kiadható tereket lehessen elhelyezni. (…) A lábazat és az épület ritmusát diktáló pillérek budakalászi kőből készültek, a nyílászárók borovi fenyőből. (…)  Test és lélek, megfogható és megfoghatatlan épp úgy egymásba csavarodik itt, mint ahogy a tér néhány hónap alatt csomóponttá vált a budakalásziak életében.

(Berényi Marianna: Életspirál. Egészségügyi Központ, Budakalász, építész: Horváth Zoltán, MÉ 2014/3.)

Madzin Attila építész a közösségi tér formálását szem előtt tartó közel három évtizedes értékteremtő építészeti munkásságáért, a budapesti Erzsébet téri volt autóbusz pályaudvar műemléki átalakításában, a MOM Kulturális Központ felújításában és a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének tervezésében vezető projekt-építészként végzett kiemelkedő tevékenységéért.

„…Noll Tamás, Madzin Attila, Csavarga Rózsa és munkatársaik kimagasló színvonalú épületet terveztek. A tervezők nem erőltették a hagyományos városi tömbstruktúra helyreállítását, inkább az volt a céljuk, hogy olyan kompakt tömegformát alakítsanak ki, amely javít a spontán kialakult helyzeten, használhatóbbá teszi azt, ami adott, és harmonikusabbá varázsolja az utcák térarányát, ugyanakkor valamit mégis megidéz a terület építészeti-városépítészeti jellemzőiből. (…) A tervezők a sokféle funkció és az összetett beépítési szituáció ellenére rendkívül tiszta, racionális, közvetlenül a funkcióból eredő alaprajzi rendszert tudtak alkotni.

(Haba Péter: Háttérből előtérbe. A SOTE Elméleti Orvostudományi Központja, építészek: Noll Tamás, Madzin Attila. MÉ 2009/1.)

Marián Balázs DLA építész izgalmas, egyedi tömeg- és térformálású építészeti alkotó munkásságáért, átgondolt, racionális, a környezetükbe illeszkedő épületek létrehozásáért, valamint oktatói tevékenységéért

„…Gereben Péter és Marián Balázs egri épületei afféle jutalomjátéknak tekinthetők. Nem csupán a különleges megbízói igények okán (a szőlőbe komponált borterasz és három kis kunyhó költői építészeti program), hanem a nyári használatra korlátozódó funkcióból fakadóan a hazai klímára jellemző épületfizikai, épületszerkezeti és ezért építészeti következmények alól is mentesül. Az egri borterasz és kísérő épületeinek kompozíciója alapvetően illusztratív, már-már teátrális koncepción nyugszik. A fedett-nyitott, összetorlódott archetípus-házakra emlékeztető borteraszt, mint központot koncentrikusan veszik körbe az egy irányban kontyolt ház-kunyhók, a medence és a szőlő sarkába telepített kilátó pedig tárgyszerű elemekként egészítik ki az együttest…”

(Szabó Levente: A formától az anyagig és vissza. Almagyar Érseki Szőlőbirtok – Borterasz és Venyige Spa, Eger, építészek: Gereben Péter, Marián Balázs, MÉ 2014/8)

Peschka Alfréd Vilmos építész magas szintű szintetizáló képességgel és racionális gondolkodásmóddal végzett alkotói tevékenységéért, számos középület tervezése mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói épülete és a békásmegyeri piac tervezésében végzett kiemelkedő építészeti munkásságáért.

„…Az Óbuda Építész Stúdió tervezőinek a tervek kialakításakor a szűkös költségkeret mellett figyelembe kellett venniük a kormányablakok, okmányirodák arculati elemeit is. Végül az ezekből a hivatalokhoz korábban társított zöld színt emelték ki, amely a belső terek kialakítása mellett a megújult homlokzat szürke színvilágába is élénkséget visz. (…) A játékosság a Járási Hivatal területén bontakozik ki igazán: a kormányhivatalokból ismert szürke-zöld világ felett az egyedi kialakítású sávos alumínium álmennyezet az első két szinten világosabbá, tágasabbá teszi a teret, legfelül pedig átengedni a felülről érkező természetes fényt. A „zöld” gondolat a hivatalkomplexum egészében megjelenik. Az energiatakarékos, környezettudatos megoldások mellett az épület és a parkoló környékén 2500 m2 zöld területet alakítottak ki, ahol 38 új fa és több mint 2000 cserje teszi barátságosabbá az átalakulóban lévő városrészt. A tény, hogy az egykori Csepel Autógyár irodaépülete megújult és új funkciókat kapott, már önmagában is eredmény…”

(Berényi Marianna: Zöld arculat. Igazgatási központ, Szigetszentmiklós, építészek: Peschka Alfréd, Csernik Tamás, Banitz László, MÉ 2017/3.)