Megtartó újragondolás

A Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza

Építész: Fazakas György, Stachó Balázs, Dávid Gyula
Szöveg: Baliga Kornél
Fotók: Hajdú József

Két századfordulós villa összekapcsolásával jött létre a Magyar Művészeti Akadémia új otthona az Andrássy úton. A külső homlokzatok rekonstrukciójával és a belső terek értékeit megtartó újragondolással koherens építészeti-belsőépítészeti alkotás született.
Az MMA új székházának otthon adó Andrássy úti villa sorsa tipikus 20. századi háztörténet. 1906-ban épült Schanzer Ignác szolnoki fakereskedő és fűrészüzem tulajdonos számára. Terveit Spiegel Frigyes, a magyar szecesszió jelentős, de kevésbé ismert képviselője készítette. Mozgalmas tömegformálásával, különleges zárterkélyeivel és ablakformáival a legeredetibb művének mondható. Igaz ez a belső téralakításra is, az építtető társadalmi rangját fejezi ki az ünnepélyesen feltáruló földszinti és emeleti térsor, mely a márványfalú, másfél szint magasságú előcsarnok köré szerveződött. És itt érhető tetten a nagy ötlet: a meghittebb lakószárnyat fél szinttel eltolja a fogadóhelyiségektől. Ez az izgalmas, három dimenzióban egymásba csavarodó térsor inspirációt jelentett a mostani átépítés tervezőjének is.
1908-ban a villa beköltözhető volt, de a virágzás már nem tartott sokáig. A vesztes világháborút követően, a trianoni határok közé szorított országban megcsappant építési kedv nehéz anyagi körülmények közé sodorta a családot. A Schanzler-örökösök nem tudták fenntartani a villát, 1940-ben állami tulajdonba került, és az akkor felállított Országos Magyar Sajtókamara költözött falai közé. A második világháborús ostromot kisebb károkkal vészelte át, 1945-ben Vorosilov marsall itt rendezte be főhadiszállását. 1947-ben ingatlancserével újra az újságírók székháza lett, 2006-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége birtokolta. A jó karban megtartott, eredeti berendezését is részben megőrző villa az új tulajdonos kezén rohamosan tönkrement. A filmforgatásokra is bérbe adott épületet a szomszédos, Freund Vilmos tervezte villával együtt 2014-ben végül az állam vásárolta meg a Magyar Művészeti Akadémia számára. Bár minkét villa szecessziósnak mondható, nem is lehetne különbözőbb a nagyrészt terméskőből épült bronz lemezdomborításokkal és kovácsoltvas elemekkel ékes, korabeli finn építészetre hajazó Schanzler-villa és az inkább neobarokk megformálású, de francia Art Nouveau díszítésű Freund-féle épület, ami komoly erőpróba elé állította a most megvalósult átalakítás tervezőjét. Fazakas György építész és munkatársai bravúros módon oldották meg a két épület összekapcsolását. A főbejáratként kialakított, háromszintes, üvegfalú összekötő szárny technikai újdonságaival is meglep.

Építészeti tanácsadó: Fazakas György
Generáltervezés: Fazakas Építésziroda Kft., ABC Group Kft.
Vezető építész: Fazakas György
Építész: Stachó Balázs
Műemlékvédelmi szakmérnök: Dávid Gyula
Belsőépítész: Dr. Habil Balogh Balázs DLA
Tervező munkatársak: Babos Márton, Balogh Emese, Fazakas Nikoletta, Fazakas Szilvia, Horváth László, Négyessy Adrienn, Paroczai Imre, Patocskai Mária, Varga Zsolt
Tartószerkezet: Kovács István, Pintér Tamás
Gépészet: Temesvári László, Nagy József, Tóth Ákos, Nagy Norbert
Elektromos tervezés: Kelemen Ferenc, Szepesi Ferenc, Joó Aladár
Speciális üvegszerkezet: Vera-Vagia Tassioudi, Dr. Habil Stocker György DLA
Értékleltár: Szekér György építész/művészettörténész
Restaurátor kutatási dokumentáció: Alakart Ipar és Képzőművészeti Kft.
Megbízó: Magyar Művészeti Akadémia Titkársága
Generálkivitelező: Laki Zrt.