Flying Classrooms

The rooms we learn and teach in have hardly changed over the past hundred years. The classroom is still 9 metres x 7 metres in size and the primary location for lessons that are held in an hourly cycle — even though teachers and architects agree that contemporary teaching methods are far more varied and require appropriately flexible types of classroom.

Az iskolafejlesztés komplexitása

A világ működésének – az ezredfordulón kritikussá vált – fogyasztás vezérelte szisztémája egyre jobban szétzilálja oktatásunk 150 éves rendjét, valóban sokat felejtettünk. Csak a közelebbi múltból: a 70-es, 80-as évek magyar iskolaépítészete valóban világszínvonalú volt, illetve a mögötte lévő úttörő építészek munkássága nem felejthető…

150 évet visszalépünk?

Szomorúan és elkeseredve látjuk, hogy a hazai iskolaépítés alaprajzi szervezés szempontjából jó 150 évet visszalép, mivel újabban sorozatosan épülnek az oldalfolyosós iskolák. Az oldalfolyosós alaprajzi rendszer – mint tudjuk – a leggazdaságtalanabb és pedagógiai szempontból a legrosszabb megoldás. Hogy miért? Mert az oldalfolyosót fűtjük, világítjuk, szellőztetjük, takarítjuk…

A Duna-reneszánsz margójára

A Duna reneszánszát éli és ennek számos globális, európai nagytérségi, geopolitikai és helyi, városi szintű háttere és konkrét városfejlesztést érintő, építészeti vonatkozású megnyilvánulása van. A folyók városi térben való jelenléte jelentősen átalakult, többnyire felértékelődött a poszt-indusztriális időszak városi funkcióváltásával, az ipari termelés nagyvárosokból…

Budapest köztérhasználata húsz év múlva

2010 évtől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kutatóegyetemi Programjában fontos szerepet kap az városépítészet. Az Urbanisztika Tanszék a Fenntartható energetika és az Intelligens környezetek és e-technológiák kiemelt kutatási területén belül vezet külön témákat. Utóbbinál a lakóközösségek és a közterületi felelősség virtuális térjátékokkal…

Mezőgazdaság és építészet

Reischl Gábor építésznek, a Szent István Egyetem egykori professzorának hátrahagyott kéziratát a TERC Könyvkiadó adta ki 2010 őszén. Beharangozójában ez áll: „A könyv részletesen tárgyalja a birtok épületeit, az állattartás, a növénytermesztés, a tárolás, a kiszolgálóépületek legfontosabb technológiai, funkcionális, szerkezeti ismérveit.

Budapest–Tallinn 1900-2000

A 2010 őszén Tallinnban megrendezett kiállítás az észt-magyar építészeti, iparművészeti és design kapcsolatok 20. századi történetéről az első kísérlet volt arra, hogy a térben távoli, történetében és céljaiban közeli két kultúra kapcsolódásait és további lehetőségeit jelezze. E kapcsolatok kezdetei a 19. század második harmadára, a modern magyar kultúra és gazdaság…

Árvíz és újjáépítés

2010-ben az árvíz súlyos károkat okozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településében. A legnagyobb károk Felsőzsolcát sújtották, ahol vályogház és vertfalu házak közül 173 összedőlt, további 28 épület életveszélyessé vált. Az újjáépítés folyamatáról, az árvíz településrendezési hatásairól ír a város 2010-ben leköszönő főépítésze.

3D lézerszkennerek alkalmazása műemléki felmérésekben

Számos tanulmány foglalkozik a 3D lézerszkennerek lehetséges használatával és szerepével a műemlékvédelemben, ami nem csak elméleti rekonstrukciók készítését jelentheti, de pl. ipari közegben, a közművek feltérképezését és kockázatbecslését is segítheti. Ezek a kutatások hangsúlyozzák, hogy a 3D lézerszkenner azon rendelkezésre álló eszközök egyike, melyek…

Fekete dobozok

A Félelem a fekete dobozban kiállítás a Trafó Galériában igen sokrétűen mozgósítja a black box metaforát. Elektrotechnikáról, informatikáról és aviatikáról ugyan nincs szó, de az elme és a társadalom mentális és valós terei elég markánsan megjelennek benne. Molnár Edit és Marcel Schwierin kurátori koncepciójában nemcsak a „félelem százada” és a „terror évtizede” tárul fel…

Föld és Ember passiója

A passzionista rend teológiai megújulásának korszakát éli. Az ember élhető környezetéért folytatott harcot Bibliától inspiráltan felvéve ezúttal építészeti kérdésekben is állást foglalt. Torontóban templomot szenteltek az Istennek tetsző természetnek. A passzionista rendet a piemonti eredetű Paulus a Cruce alapította 1747-ben.