A repülő osztály

Antja Lehn, Renate Stuefer

A repülő osztály
Iskolaépítészet – Interakció és közvetítés szemmagasságban
Der Fliegende Klasse, AZWien, 2011. március 3. – május 30.

A gyerekeknek eleven terekre van szükségük, melyek fejlődni és lélegezni tudnak, olyan terekre, melyek nincsenek végleg lezárva, funkciójuk és formájuk rendre újrafogalmazható. A gyermeki fejlődésben a térformák érzéki megtapasztalása, a saját és az idegen ötletek világának felfedezése különösen fontos tényező. Összefüggések iránti kíváncsiságunk a családunk életének világában bontakozott ki, és az építészet-közvetítés-gyermek összetett témájának kísérleti kutatásában fejlődött tovább. Csoportban vagy egyénileg végzett kutatási módszerünk közös alapja az érzékileg megtapasztalható tér középpontba állítása. A gyerekek és fiatalok sokféleképpen reagálnak, a térre vonatkozó kérdésekre térinstallációk, modellek, interjúk és rajzok formájában érkező válaszok nagyon közvetlenül tükrözik vissza, hogyan észlelik saját világukat és környezetüket. Ez az eredményekre nyitott, érzékszervekre épülő munkamódszer az alapja a Repülő osztály című kiállításunknak is, melyen keresztül a nyilvánosságnak is szeretnénk megmutatni, milyen meggyőző potenciállal rendelkeznek a gyerekek. Számunkra ugyanis nagyon fontos, hogy környezetünk, és legfőképpen az iskolák tervezésébe bevonjuk a fiatalok által felvetett részben új aspektusokat, perspektívákat és kívánságokat, nem is beszélve alkotó ötleteik széles spektrumáról. A saját terek kitalálásának és létrehozásának alapja az aktív érzékelés. Az alább következő projektek a játékos és kísérleti térképzéshez dolgoznak ki metódusokat. A gyerekek és fiatalok által épített életnagyságú térmodellek egy közös alapra összenövő bejárható együttessé válnak. A modellek meglepő ellentmondásokat egyesítenek magukba, kifejezésre juttatják alkotóikat és leképezik a kommunikációs folyamatokat. Az építési folyamat elválik az absztrakt fogalomtól, megfoghatóvá válik, ezáltal megkönnyíti a párbeszédet az építészeti alkotó és a laikus közt – hiszen az épített kultúra a kritikus párbeszédből táplálkozik. Miért fontos szociális hely az iskolai WC? Szabad megváltoztatnom az iskolámat? Mi a köze az építészetnek az öltözködéshez? (…) A Repülő osztály című kiállítás és a kísérődokumentációk ötlete arra az egyszerre tudott és nem tudott válaszra épül, melyet arra a kérdésre adunk: „Hogyan képezzünk olyan tereket, melyek képeznek?”