A Bauhaustól az Építészkarig – Carl Fieger

Bauhaus Dessau, 2018. március 22. – október 31.

Szöveg: Zsoldos Anna
Fotók: Stiftung Bauhaus Dessau

Carl Fieger neve ma már csak az építészettörténettel foglalkozó szakemberek számára ismerős, pedig a Bauhaus művészeinek ikonikus névsora között van a helye, hiszen tanárként dolgozott az intézményben. Idén tavasszal a dessaui Bauhaus főépületében nyílt meg Fieger életműkiállítása.
Építészete legszorosabban a Bauhaus dessaui korszakához kötődik. Ebben a városban élt, ide tervezte a saját családi házát, itt alkotott egészen a Bauhaus felszámolásáig, majd ide tért vissza, és részt vett a várost ért háborús pusztítások helyreállításában. Itt is halt meg, a sírja Dessauban áll. Pályáját 1911-ben Peter Behrens irodájában kezdte, itt találkozott Le Corbusier-vel és Walter Gropius-szal. Utóbbi meghívására a weimari Bauhausban építészeti rajzot oktatott 1921-ig. Az iskola Dessauba költözésével is folytatta oktató tevékenységét 1928-ig, technikai rajzot és ábrázoló geometriát tanított az építészhallgatóknak. Gropius magánirodájában dolgozott, s részt vett az alfeldi Fagus Gyár (1922–25), a Bauhaus új dessaui iskolaépületének (1925) és az iskolában tanító művészek műteremházainak (1926) tervezésében. Gropius kísérleti mintalakótelepén, a város szélén álló, „Bauhaus siedlung” néven emlegetett Törten-lakótelepen is dolgozott. Eközben tervezte a saját házát (1926–27) és annak enteriőrjét, illetve az Elba partjára a Kornhaus (1929–30) nevű éttermet.
Ahogyan a kiállítás címe is jelzi, Fieger életműve nem csupán építészeti munkássága miatt jelentős, hanem rajta keresztül magát a korai modern építészet fejlődését is végigkövethetjük. A kiállítás tengelyét a tervezői munkák adják, metszetek, alaprajzok és látványtervek, mellettük számos bútortervét is láthatjuk. A bemutató erőssége, hogy Fieger elméleti gondolatait, építészeti elképzeléseit kontextualizálja, párhuzamba állítva mutatja be építészeti kísérleteit elődjei és kortársai. Behrens, Van der Velde, Gropius, Le Corbusier hasonló gondolataival. Fieger a szociális lakhatási problémák megoldására egy tömeggyártásra is alkalmas „Wohnmashine”-t (1924) fejlesztett ki, kör alaprajzzal, amely eltér mind Gropius téglatestekből és kockákból álló variálható lakóegységeitől, mind Le Corbusier elgondolásaitól.
Fieger a Bauhaus dessaui költözése után, a nemzetiszocializmus térnyerés idején névtelenül dolgozott. 1945 után a berlini Deutsche Bauakademie professzora lett, a kar épületét is ő tervezte (1953) előregyártott elemekből, amivel pályája kései szakaszában sokat foglalkozott. Fieger életművében pontosan látható, milyen út vezetett a Bauhaus standardizált gyártási elméletétől a szocreál házgyár irányába.
A tárlat kitűnő felépítése és tematizálása bevezető a jövő évi évfordulóhoz. Gropius hajdani iskolájának falai között már most érezni a készülődést és a feszült várakozást, a berlini Bauhaus Archivum zárva van, a dessaui műteremházakat felújítják: készülnek a 2019-es centenáriumra. Dessauban most épül a Bauhaus Museum, melyet a spanyol González Hinz Zabala irodája tervez. Ebben a múzeumban fogják őrizni és kiállítani a dessaui Bauhaus 49 000 darabos hagyatékát.