Interdiszciplinaritás kiállításba csomagolva

A társadalommérnök. Az épített környezet olvasatai a 20. század közepén
MÉSZ, Kós Károly terem, 2018. október 29 – november 14.

Szöveg: Harlov-Csortán Melinda

Tamáska Máté Dávid kurátor munkája precízen egymás mellé állított képekkel és szövegekkel mutat rá az építészet, a városrendezés, az irodalom, a szociológia és a politikai ideológiák kapcsolatára. A látszólag eltérő területek összefonódása már az első táblán olvasható: “az építész nem kollégáinak tervez, hanem a társadalomnak. A társadalom pedig a szavak mérnökei, tehát az írástudók által értékel, befogad és kritizál.”
A további táblákon egymás mellé állított fotók, tervek, rajzok és szociográfiai, illetve irodalmmi szövegek, valamint a megjelenített jelenségek hátterében álló ideológiák jellemzőit megnevező címek mérnöki pontossággal jelenítik meg az érintekzéseket, azok magyarázata vagy elemzése nélkül. A rendezői narratíva látszólagos hiánya ellenére a kiállítás címe is mutatja a tárgyalni kívánt rögzített időszakot és problémáikat. A középpontban a 20. század közepi Magyarországon is létező jelenség: a “szocialista tér” és annak kialakítója, a kor egyik vezető ideája, a társadalommérnök áll, aki kialakítja a nevelő funkcióval rendelkező épített teret. A társadalommérnökök által megvalósított helyszínek, kapcsolatrendszerek és az így kialakított változások a képeken, míg azok megítélései az idézetekben fogalmazódnak meg.