Zárva vagy nyitva?

Gondolatok a pesti rakpart átalakításához

Szöveg: Nagy Béla

Merániai János válaszlevelének mai pesti parafrázisa – „A rakpartot lezárni nem kell, félnetek jó lesz. Ha mindenki egyetért én nem, ellenzem”, avagy: „A rakpartot lezárni nem kell félnetek, jó lesz. Ha mindenki egyetért, én nem ellenzem” – talán jól kifejezi a helyzetet; a pesti rakpart lezárása körüli viták is hasonlók. A lezárás-pártiak, a gyalogosok, biciklisek, az erre sétálhatók jogos elvárásai, a tiszta (inkább tisztább) levegő, a csend (inkább kisebb zaj), a víz megérintésének igénye, a partok építészeti remekei, a hegyek lenyűgöző látványa, a szélesebb körű városhasználat melletti érvek az egyik oldalon; a másikon pedig a menekülő utak hiányára, hosszára, az alternatív utak időveszteségeire, vagy a benzinégető torlódások növekedésének káros hatásaira, a legrövidebb út „elveszítésére” hivatkozó ellenzők.
A pesti rakpart – vagyis inkább így, csupa nagybetűvel: a „PESTI RAKPART” – Budapest integráns része, a városkép meghatározó eleme, amely markáns vonalként húzza alá Pestről a budai part változatos beépítésének látványát, a Gellért-hegy, a budai Vár és a budai hegyek sziluettjét. Budáról nézve, a pesti rakpart felett viszonylag egységes, de néhány fontos épülettel – az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó, a Belvárosi templom jellegzetes tömegeivel – tagolt kép tárul elénk, az első réteg mögött feltűnő templomtornyok, karakteres tetődíszek, kiemelkedő épületek egymás mögött sorakozó rétegeiként. Mindkét partról gyönyörű hidak osztják a látványt, léptéket adva az egyes partszakaszoknak.
A rakpart két szintje fizikailag elválasztotta a használat módját: felül az éttermekkel, kávéházakkal, teraszokkal kísért elegáns korzó, gyönyörű kilátással a Dunára és Budára, lenn a hajók, a kikötők, az árusok, a piac és a közlekedés. Az autók megjelenésével az alsó rakparton várakoztak a taxik, teherautók. Idővel az áruszállító hajókat kiszorította a teherautó, a piacok is elkerültek innen és az autók birtokba vették a partot (is). A város népességének, kiterjedésének és az autók számának növekedésével egyre távolibb területről is megjelent itt a  forgalom.