Zöld a téglák közt
Aeropóniás termesztőcsarnok terve
Terv és szöveg: Torma Mária – Soproni Egyetem, Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar
Konzulens: Botzheim Bálint
A diplomamunka egy városi növénytermesztő épület, amely kihasználja a fölösleges tereket, és innovatív, hasznos funkcióval gazdagítja a várost.
A hidropónia elnevezés a görög hydro (víz) és ponos (munka) szavakól származik. A hidropónia előnye, hogy 90%-kal kevesebb vizet igényel, mint a hagyományos termesztés, mivel ott a nedvesség elszivárog vagy elpárolog a földből, itt viszont egy rendszerben kering, újra és újra visszajut a gyökerekhez. Ebben a rendszerben a növényeket egészen közel ültethetjük egymáshoz, mert a gyökereik megkapják a szükséges tápanyagot. Föld híján élettelen közegben, tökéletesen beállított ph-val, magas oxigéntartalommal bíró tápoldat van a gyökerek körül, tehát tápanyagveszteséggel sem kell számolni. Bizonyos növények termesztési ideje a felére csökken a hagyományos módszerhez képest.
A vertikális termesztés gondolata kapcsolódik a talaj nélküli termesztéshez. Mivel a helytakarékosság is fontos szempont, ezáltal a légteret kihasználva, a növények magasba terjeszkedhetnek a polcokkal. Egy emelőgép segítségével lehet hozzáférni a magasan elhelyezkedő növényekhez. Gyakran elhagyatott ipari csarnokokat alakítanak át erre a célra.
A termesztésre egy használaton kívüli raktárépület a legmegfelelőbb. Budapesten sok ilyen csarnoképület található. A kiszemelt helyszín Budafokon egy kétszintes, 4-5 m-es belmagasságú csarnoképület. A cél az épületben termeszteni a zöldeket és kísérletekkel továbbfejleszteni a rendszert. Az épület startup tevékenységekhez kapcsolódó irodai munkák helyszíne is, az odalátogató néhány ügyfél, üzlettárs számára kisebb bemutató résszel. A termesztés a csarnoktérben történik, az előtérbe kerül a vendégek fogadása, a galériára a tárgyaló és prezentációk tartására alkalmas helyiség, az emeletre pedig az irodák. A már meglévő épületet egy új fogadótérrel bővül, amely parazita módjára csatlakozik az épülethez.