Meggyesi Tamás: Napló az életről, a hitről és a térről, ahol élünk 2000–2015
Terc kiadó, 2017, 468 oldal

Szöveg: Götz Eszter

Meggyesi Tamás építész, urbanista, egyetemi professzor évtizedek óta vezetett naplójából adott közre 15 évnyi feljegyzést. A napló műfaja nagy szabadságot, tág szellemi horizontot kínál. Az olvasók kezébe kerülve pedig kiderül, hogy ez a tágasság korántsem a pillanatokról szól: ami a naplóíráskor egyszeri benyomásnak tűnik, az valójában egy bölcseletben jártas, a világra folyamatosan rákérdező ember belső története. Filozófia és költészet, tudomány és személyes kitárulkozás egyszerre. Olvasmányélmények, villanásnyi vagy mélyen átélt tapasztalatok, vallomás, írásba foglalt meditáció, szellemi fejlődésének állomásai, élményei sorakoznak a lapokon. A szerző a bevezetőben így ír: „Rá kellett jönnöm (…), hogy objektívnek szánt gondolataim egyáltalán nem függetlenek személyes élményeimtől és világnézeti tépelődéseimtől, amik a magány természetes életjelenségei. Így aztán az inkább jegyzetnek szánt írás végül mégis napló-félévé alakult, ami időnként átmegy konfesszióba. Ilyenkor az ember önmagával beszélget, ez pedig a bölcsek szerint közel áll az imához. Emiatt lehet, hogy ez a napló műfaját tekintve heterogén, de sok olyan élményről és gondolatról is számot ad, amik nem csak az enyémek. Mivel alapképzettségem építészmérnök, de szűkebb – pontosabban tágabb – szakmám az urbanisztika, a témák talán szélesebb érdeklődésre is számot tarthatnak. Így aztán ez a napló nemcsak az életemről és a hitemről, hanem a térről is szól, amiben élünk.”