Rudapithecus Látványtár, Felsőtelekes

Építész: Vasáros Zsolt
Szöveg: Botzheim Bálint
Fotók: László János, Lovas Klára, Vasáros Zsolt

10 millió év távlatát nem képes felfogni az ember, a rudabányai régészeti helyszín adottságai azonban egyfajta sűrített helyzetet hoznak létre. Az építészet eszközeivel, értő kezekkel fölerősíthetők ezek az adottságok, így átélhetővé lesz az, amit nem tudunk megtapasztalni.
Rudit, a világhírű ősmajom maradványok első példányát a 60-as évek közepén találták az akkor még működő vasércbánya egyik meddőjében. 1985-ben zárt be a bánya, majd a külszíni fejtés hatalmas munkagödrét hamarosan feltöltötte a víz, így létrejött Magyarország legmélyebb állóvize. A tavat kristálytiszta, türkizkék vize miatt búvárok kezdték el használni, jelenleg a helyszínen nemzetközileg is jegyzett búvárkiképzés zajlik.
A tó és környezetének hangulatvilága időkapuként röpíti az embert egy hajdani aranykorba, függetlenül attól, hogy a Rudapithecusoknak jól vagy rosszul ment a sorsa. Ugyanakkor egy ilyen környezetben, ahol a kontextust egyedül a természet jelenti, az építésznek fokozottan meg kell küzdenie az illeszkedés problémájával. Technika és természet feszül itt egymásnak; kérdés, hogy az építész merre billenti meg a mérleg nyelvét.
A hét lelőhely közül az I., a II. és a VII. egy jól körülhatárolható, nem túl nagy területen helyezkedik el. Ezek fölé 1977-ben védőtetőt építettek, ami idővel teljesen szétmállott, és torzója méltatlan látványt nyújtva emelkedett a lelőhely fölé. 2011-ben indult útjára az a fejlesztési koncepció, melynek eredménye a nemrég elkészült Látványtár épület, a fogadóépület, a kilátók és a tanösvény. A tervezés közben példaértékű együttműködés jött létre a tervezők és a BME Doktori Iskola néhány hallgatója között. A doktoranduszok a borsodi régió ipari, kulturális és természeti örökségének bemutatási lehetőségeivel foglalkoztak, a kutatás nyomán konkrét tervjavaslatok születtek több borsodi helyszínre. Ezek között szerepelt a bányató körüli tanösvény ötlete is, mely sikeresen beépült a tervekbe, így a rudabányai esettanulmány modell értékűvé lett a doktori kutatási projektek között.

Vezető tervező: Vasáros Zsolt DLA
Építész tervezők: Megyesi Zsolt, Nagy Gábor, Sasvári Áron, Somlai Anikó – Narmer Építészeti Stúdió, Antal Gabriella, Borzsák Veronika, Varga Piroska – BORSOD2050 projekt – BME Építőművészeti Doktori Iskola
Építész munkatársak: Bandur-Juhász Emőke, Eiszrich Ágnes, Kőnig Anna, Török Bence
Tartószerkezet: Blasius Norbert – X-pol Kft., Kovács Olivér, Dr. Szendefy János – Eferte Kft.
Gépészet: Makáry Csaba, Mottl Tamás – Agorex Kft.
Épületvillamosság: Nyári Ilona – Libella Lux Kft., Peták András – VA-IQ Kft.
Betontechnológia: Varga Péter István DLA – VPI Stúdió Kft.
Paleontológus szakértő: Dr. Kordos László
Megbízó: Rudabánya Város Önkormányzata
Projektmenedzser: Wächter Balázs
Generálkivitelező: Euro Campus Kft.