Az „üresség tere”
A pannonhalmi Bazilika szentélye
Építészek: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
Szöveg: Katona Vilmos
Fotók: Bujnovszky Tamás
November 11-én, a Szent Márton-év megnyitása alkalmából Erdő Péter bíboros ünnepi szentmisét mutatott be a pannonhalmi bazilikában. A védszent emlékére celebrált istentiszteletet a kórus már a három nappal korábban birtokba vett keleti emelvényről kísérte: a szentély megáldása az esti imaórán a templomtér átértelmezésének nyolc éves folyamatát újabb fejezettel bővítette.
A hosszas átalakításon keresztülment Szent Márton-bazilika három éve nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt. Az akkori sajtó és konferenciák a felújítást és előzményeit körüljárták, a témában összefoglaló elemzések és jelentősebb interjúk is megjelentek (MÉ 2012/3, Metszet 2012/6, Octogon 2011/ 8-9 és 2012/8, Műértő 2013. április). Az események feldolgozását előadások és tudományközi beszélgetések kísérték többek között a FUGA-ban és a Szakrális Művészetek Hete keretében. A több szálon futó diskurzus tudományos folyóiratokat is elért, s végül kiemelt helyet kapott doktori dolgozatomban („Az Úr bevonul szentélyébe”. Kortárs római katolikus templomépítészet a liturgia tükrében – Európa 1989-től napjainkig. BME Csonka Pál Doktori Iskola, 2014. április).
Az elemzések zöme a műemlék és a minimalizmussal képviselt használati érték konfliktusára fókuszált, kisebb számban szólt a helytörténetről illetve annak jelenkori átiratáról, és margóra szorult a térhasználat történeti folytonossága. Utóbbi talán az építészeti megközelítésből fakad, amely a tértörténetet összevonta a bencés rend által aktualizált használati értékkel. Az átalakítás purista módon az önmagában is rétegzett középkori vázhoz tért vissza, amit ugyan felszínre hozott, de funkcionálisan lazábban kapcsolódhatott a bazilikát építő évszázadok gondolkozásához.
Vezető építész: John Pawson
Felelős tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt
Építész munkatárs: Kiss Anna Sára
Építész munkatársak: Stefan Dold, Szüts Nóra