Pécsinger Szőlőlé üzem, Győrújbarát

Építész: Ekler Dezső
Szöveg: Golda János
Fotók: Bujnovszky Tamás

Genius loci, mint értelmezési lehetőség

Agglomeráció és tájvédelmi körzet határán autózom Győrből kifelé, déli irányban és képzeletben folyamatosan Ekler Dezsővel beszélgetek. A dombvonulat mögött valahol ott kell lennie Szent Márton hegyének és ez határozottan megnyugtat. Fém karókkal sűrűn kordonozott új telepítésű szőlőültetvények végtelen párhuzamai és öreg tőkék laza társulásai rajzolnak geometrikus rendet az enyhe dél-nyugatilankákra, lassan visszaszorítva az erdőt. A várost kerülő autópályát keresztezve bevásárló központokat, alvó kertvárosokat, csinos lakóházakat és megművelt kerteket láttam eddig az út mentén. Tényő előtt balra fent az erdő alatt, szinte a szőlősorokra tűzve hirtelen meglátom a tarajos zöld képződményt, körülötte még emberek és munkagépek dolgoznak a tereprendezésen.
Ekler Dezső: Képzelj el egy kígyót vagy sárkányt! Az épületnek a fülétől a farkáig megvolt a képe.
Gyalog közelítek a mezsgyén és most már inkább elrajzolt, egymásnak támaszkodó présházak képét látom magam előtt a mindent sárgába mártó naplementében. Furcsa, hogy az elszórt homlokzati környílások buborékjai egyszerre idegenítik el és teszik mégis érthetőbbé, fogyaszthatóbbá a látványt.
Ekler Dezső: Ahogy maga a genius loci, úgy az építészet nyelve sem lezárt tárgyi adottság, hanem lehetőség inkább, születő-félben levő, szellemi természetű képződmény. Ezzel kapcsolatban alaposan félremagyarázták Heideggert, aki szintén azt szeretné, hogy ráébredj életed lehetőségeire és ne csak a meglevő életszerkezetek rabja maradj…
A fejemben Ekler első tervváltozata még 2011-ből, ugyanerre a témára: a szőlőültetvény végtelen párhuzamos sorait sávosan geometrikus, nyírt fasorok szögletes lombkoronája közé rejtett fogyasztó-dekkek és kostoló-teraszok kétszintes rejtőzködő sorai szakították meg és egészítették ki, az érlelő és palackozó technológia hosszúkás pincedoboza pedig a térszint alatt húzódott. Itt, a megvalósult változat projekt-táblája szerint százmilliósra tervezett változatnak viszont csak szőlőfeldolgozó és érlelő üzemi funkciója van, a vendéglátó, kereskedelmi és turisztikai vonzatok, kóstoló- és fogyasztóteraszok (egyelőre?) hiányoznak. A tájba illesztés és a hely építészeti újraértelmezése mégis erőteljesebb lett.
Ekler Dezső: Az építészetet az illumináció hullámán kell művelni, akár egy szörfös. Csak az van, amit a társadalom kíván, és amit az én képességem lehetővé tesz – és mindent szabad!Az építészetben az izgat, hogy miképpen keletkezik.

Építész: Ekler Dezső
Projektépítész: Kiss Dalma
Szerkezetek: Pataky és Horváth Kft.
Statika: E&H Kft
Elektromosság: Libella 21 Bt.
Gépészet: PHQ Kft.
Kertészet: Bojza Bt.