Jelentős új kulturális helyszínnel gazdagodott Belső-Ferencváros. A budapesti zenei élet pedig egy olyan kortárs reprezentatív intézményt kapott, amelyre évtizedek óta igény van. A szocialista korszak 3T kultúrpolitikájának tűrt, tiltott helyzetével szemben a Ligeti, Kurtág és Eötvös fémjelezte kortárs vonalat ma idehaza is sikerre vihetik…
200 éve – norvég apától, dán anyától – született Koppenhágában a 19. század meghatározó építésze. Keresztül-kasul vándorolta Európát – Athén, Berlin, Innsbruck, Verona, Velence voltak a fő állomások. De legjelentősebb hatása a bécsi Ringstrasse korszakára volt. Az Athént alakító Edward Schaubert urbanista el volt bűvölve…
A berlini Kupferstichkabinett nemzetközi együttműködésben megvalósult, nagyszabású Karl Friedrich Schinkel (1781–1841) kiállítása az ismert építészeti, történeti és esztétikai szempontok mellett vizsgálja az életmű európai jelentőségét, hozzájárulását Poroszország gazdasági fejlődéséhez és a korabeli történeti gondolkodás átalakulásához.
Kölcsönvenném Bukta Imre nagysikerű kiállításának címét, hogy érzékeltessem, milyen közegben születtek, „élnek” Kovács Ágnes kápolnái. Az olvasó írásom utolsó soraiban találja a miértet. Kovács Ágnes az utóbbi nyolc évben három kápolnát tervezett Északkelet-Magyarországon: Szent Jakab kápolna, Sajóhídvég; Szent Erzsébet kápolna…
Talán szerencsésebb gyorsan átlapozni a „tér” címszót a Wikipédiában, mert a laikus elme a galaxisklaszterek által kifeszített tér modellrajzánál elborzad. A körénk görbülő tapasztalati világ behúzódik a fizika, a szuperszimmetriák, a húrelmélet mögötti sötét sarokba. A neurológia nem is olyan régen kezdte leírni a rezonancia…
2012. október 25-én a BME Urbanisztika Tanszéke Budapest címmel szimpóziumot rendezett, melyen a tanszék oktatói és PhD hallgatói mutatták be a fővárost érintő kutatásaikat. Jelen írás a szerzők ott elhangzott előadása nyomán született és arra vállalkozik, hogy röviden ismertesse a két párhuzamosan futó kutatás előzményeit, fő irányait…
A győri építészképzést a Győri Műteremház kiállításával mutatta be a FUGA (2013. 04. 12 – 05. 01.). A képzés kidolgozói – Bodrossy Attila, Czigány Tamás, és az időközben hozzájuk csatlakozott generáció: Cseh András és Tátrai Ádám – küldetésüknek tekintik, hogy attrakciótól mentes, egyszerű építészeti válasz keresésére biztassák hallgatóikat.
A Berlini Fal leomlását követően a poszt-szocialista tájművészek egész generációjának nyújtott inspiráló kutatási terepet. A meglepő, informális városi helyzetek vagy megkopott jövőképek után kutatva sokan úgy tekintettek a szocializmus tárgyaira, mint puszta esztétikai jelenségekre: kiemelve őket kontextusukból, műtárgyként…
A bécsi Architekturzentrumban idén februárig nyitva tartó kiállítás első ízben próbált átfogó képet nyújtani az egykori Szovjetunió nem orosz tagköztársaságainak 1950–1991 között kialakult építészetéről. A kutatás és a kiállítás háttérbe szorította az Oroszország által formált perspektívákat és Azerbajdzsán, Észtország, Fehéroroszország…
Eve Kiiler érdeklődése 2006-ban fordult először Tallinn érdekes és egyedülálló építészeti emléke, a Linnahall felé (építészek: Raine Karp és Riina Altmäe). Az 1980-as moszkvai olimpia vitorlás számait rendezték az észt fővárosban, és ennek lebonyolítására nagyszabású építkezésekbe kezdtek. A Linnahall a tengerparti sétány és közösségi tér…
A délszláv háború nacionalista ideológiája nem csak emberi életeket követelt, hanem az etnikumoknak vagy vallásoknak teret adó épületek lerombolását is. A mecsetek, templomok, könyvtárak helyreállításával a hozzájuk tartozó csoportok identitása épül vissza. Az épületek újraélesztésével – az örök veszteségek visszahozhatatlansága…
Friedrich Kittler szerint – némi hiperbolikus túlzással – a hang maga a valóság, illetve a hangrögzítés képezi le a legpontosabban nemcsak a valóságot, de még a lacani valóst is, vagyis mindazt, ami az emberi psziché számára szimbolizálhatatlan és elképzelhetetlen, mindazt, amelyről csupán indirekt információink vannak…