A Magyar Építőművészek Szövetsége, a MÉSZ-UIA „Megújuló Források” munkabizottságának és a Magyar Építész Kamara szervezésében tisztelettel meghívjuk a „Fenntarthatóság az építészeti tervezésben” című szimpóziumra és könyvbemutatóra 2010. november 15-én 14.00 órától a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának Kós termébe.
A folyóirat 2010 tavaszán az építészet helyzetéről tettünk fel három körkérdést a hazai kulturális élet néhány jelentős személyiségének. Ezeket a válaszokat az Utóirat 2010/3. számában közöltük. Most, második körben ugyanezeket a kérdéseket tettük fel magyar építészeknek, az ő válaszaikból kínálunk válogatást.
Az alábbi írás célja, hogy összefoglalja az Egyesült Államokban az elmúlt néhány évtizedben a városi közterek jelentéséről, jelentőségéről és megfelelő kialakításáról született társadalomtudományos munkák egy részét. Az írás a köztér meghatározásának nehézségeivel és néhány definíciós kísérlettel kezdődik, majd rövid áttekintést ad a közterek formáinak és funkcióinak…
Ha társadalomtudósok tanulmányozzák a köztereket, akkor rendszerint egy-egy konkrét helyről gondolkodnak, s azt firtatják, mitől épp olyan, amilyen; és mit tesz, azaz adott formáival, elrendezésével hogyan hat az emberek tevékenységeire, sőt a társadalmi-történeti változásokra. Lévén a köztér tárgyak és emberek, jelek és viselkedések, természeti viszonyok…
Fontos kötetről van szó, hiszen a tanulmányok olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekről hosszú évek óta nem sikerült a szakma gyakorlóitól ilyen összegyűjtött formában leírt véleményt olvasni. Ez a kötet egy lépést is jelenthet előre a pozitív irányú változás útján, hiszen módszereket, szervezeti változásokat javasol, tervezési szisztémákat vázol fel…
A Szépművészeti Múzeumban januárig látható a Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi Secession kezdetei 1895–1905 című nagyszabású kiállítás, amely a bécsi Albertina és több nemzetközi gyűjtemény anyagából válogatva feltárja a bécsi szecesszió stílusművészetének kialakulását, első periódusát és a korszak néhány kiemelkedő művészeti eseményét.
Bécs kulturális életét hosszú időkre meghatározta az a bőséges történeti forrásból ismerhető botrány, mely Gustav Klimt fakultásképei körül robbant ki. Mivel a képek körüli vitát túlnyomórészt férfiak folytatták egy férfi által készített műről, ezért mintaszerűen követhető benne, milyen volt a nemek rendje a századfordulón. A Klimt művek körüli botrányban sem érintettek…
A Belügyminisztérium hirdetménye a 2011. évi Ybl Miklós-díjak adományozásáról. A 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelettel szabályozott Ybl Miklós-díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható.
Budapest számára megfontolandó, szinte kötelező program: olyan városfejlesztési központ létrehozása, amely a tervezés szellemi, urbanisztikai hátterének feltárása mellett a gyakorlati megvalósítást is követi, biztosítja a visszacsatolást. A központon belül több csoport együttes működésével – egyebek mellett – kulturálisan megalapozott projektek indíthatók/követhetők.
Mi történt korábban, hol tartunk most? A Szerecsen (ma Paulay Ede) utcai színházat 1909-ben Lajta Béla a szlömös Terézváros közepén forradalmian modern mulató-palotaként tervezte. Az új életforma, egy világraszóló dinamikával kiugró fejlődést produkáló város és polgárainak gyarapodása 1912-14-re lezárult.
Nicolas Schöffer élete utolsó éveiben a számítógép kínálta lehetőségeket aknázta ki grafikai munkáiban. Sajnos már nem érhette meg az internet és a virtuális közösségek új dimenzióit, nem alkalmazhatta azokat cybernetikus terveinek a virtuális világba való átültetésére. Az internet általános elterjedése óta – N.S. meg nem épült munkáiból a La Defense…
Idei első, összevont számát a Helikon folyóirat a térpoétika témakörének szentelte. Gaston Bachelard 1958-as, hasonló című kötetére támaszkodva a tanulmányok sora a térérzékelés és az emlékezet, tér és tudat viszonyát elemzik. Noha a kiindulópont egy irodalomelméleti munka, a szövegek a kultúra szinte minden területét bevonják a kutatásba.