A visegrádi Royal Club Hotel új épületéről

Építész: Masznyik Csaba
Szöveg: Szabó Levente
Fotók: Bujnovszky Tamás

Az elsődlegesen és látványosan kísérletezők, az építészet fejlődésébe vetett hitünket táplálók mellett létezik a járt utakat finomítók, az azokat újra és újra értelmezők, a szó jó értelmében vett köznapi építészetet művelők világa.
Ha minőségi építészetünket egy gondolatnyi időre ilyen bipoláris rendszerben értelmeznénk, könnyen belátható lenne mindkét pólus jelentősége. Míg az úttörőké maga a folytonosan megújuló forma, az innováció és a progresszió, addig a másik felfogás jelentősége az építészet közérthetőségének, olvashatóságának, ha tetszik, anyanyelvi szintű dekódolhatóságának nagyon is lényeges missziója. A visegrádi Royal Club Hotel az utóbbi pólust erősíti – a következőkben ennek igazolására és kritikájára egyszerre törekszem.
Visegrád az utóbbi időben jövőbeni fejlesztéseire figyel, ezt bizonyítja az elmúlt években lezajlott két településközponti tervpályázat és a meglévő szabályozási terv által biztosított volumenkorlátok. Ezen törekvések mind a 11-es út mentén, mind pedig a központnak kijelölt, jelenleg üres területen jelentős szintterületi sűrűséggel számolnak. Ennek megfelelően, tárgyalt épületünk esetében a programot két épületben fogalmazta meg a tervező: egy kisebb, a Fő utca ezen részének egyetlen védett, villaléptékű épületével, illetve a részben a 19.-20. század fordulóján, részben a későbbiekben kialakult településkép épületarányaival rokon, és egy nagyobb, a főút mellé kitelepülő épülettömegben. Érthető, hogy a nagyobb léptékű épület identitása már nem könnyen származtatható a település „történelmi” beépítéséből és annak struktúrájából, így bizonyos értelemben mindenképp művi szituáció jön létre, amely jól olvasható: míg a kisebbik apartman-épület léptéke folytán a struktúra része tud lenni, addig a hotel nagyobbik, U-alapképletű tömbje mindenképp kontrasztot eredményez.

Építész tervező: Masznyik Csaba
Építész munkatársak: Szabó Ágnes, Béres Attila, Dóczi András
Belsőépítészet: Jóföldi Szabolcs, Simon Sándor, Zsoldos Krisztina
Statika: Pintér Sándor
Elektromos tervezés: Beharka Zsolt
Gépészet: Goda Róbert
Kivitelezés: METO Zrt., Budapest
Megrendelő: Friedrich György