A Budavári Palotakertek revitalizációja

Terv: Török Péter – Ybl díj 2009

A rendszerváltás óta nagy adóssága az államnak a Budai Vár környezetének megújítása. Az eredeti állapot a második világháború idején megsérült, majd Gerő László régész átalakításai nyomán oly módon alakult át, hogy a korábbi történeti kert helyreállítása lehetetlen volna. A lépcsők, átjárók, kapuk, a történeti kert és a Vár lejtőinek kialakítása egységes koncepciót igényel. Erre adott reményt a 2007-ben kiemelt kormányprogramként meghirdetett zászlóshajó projekt, amelyik a Budai Vár turisztikai reprezentációs célú helyreállítása keretében a kertek egy részét, a déli és nyugati várlejtő kertjeit is EU-s támogatással új életre kelti.
A Várkert egy részének újrafogalmazását Török Péter tájépítész úgy gondolta végig, hogy a kertből az egymást követő korok rétegenként kibonthatók és értelmezhetők: Mátyás reneszánsz kertkultúrájától a török hódítás kertemlékein át, a tájkertek, az eklektikus kertek világán keresztül Ybl Miklós, az azt folytató Hauszmann Alajos, végül Gerő László tájátalakításáig – mindezt a kortárs kertművészeti eszköztárával egybefogva.
A közbeszerzési pályázat alapján Török Péter készítette el az engedélyezési terveket, megszületett egy érvényes építési engedély, de már menet közben kiderült, hogy a leendő kert megvalósítása többféle érdekkör ütközőpontján áll. A második világháború utáni romeltakarítások során a kert strukturális nyomai eltűntek, és megjelent egy középkort megidéző építészeti környezet. Ezért kertrekonstrukció igényével táji léptékű átfogó környezetépítészeti terv nem készülhetett, de a terv magában foglalja az erre alkalmas kertrészletet is.