Egy konstruktivista manifesztum 1 Szöveg: Barbara Stafford Az újabb akadémiai retorika telítődött az elutasítás, a revízió és a forradalom kifejezéseivel; de manifesztumokkal (legyen szó még akár bizonyos tanok visszavonásáról is) ritkán találkozhatunk. Viszonylag könnyű arról írni, hogy mi a rossz a régi optikai formátumokban és az új képalkotó technológiákban. Jóval nehezebb viszont a vizuális intelligencia […]
Festői utazás a vizuális kultúra birodalmában
Szabó Dorottya, Adorján Attila, Moizer Zsuzsa, Soós Nóra és Szabó Dezső képei Szöveg: Hornyik Sándor A beszámoló kontextusát a képi fordulat és a kritikai vizuális kultúra-kutatás szolgáltatja, a téma pedig a kortárs festészet lesz és azon belül is a 2005-ös Strabag pályázaton díjnyertes fiatal festők munkái. A kontextus részleteinek feltárása arra keresi a választ, hogy […]
Vizuális antropológia vs. vizuális kultúra?
Szöveg: Bán András A szerző több mint egy évtizede oktat vizuális antropológiát a Miskolci Egyetemen. Az évek során föl kellett tenni magának a kérdést: milyen kép-¬corpusra, milyen elméletekre, milyen fogalmi hálóra hivatkozhat, hogyan vetheti össze gyakorlatát más egyetemek oktatási módszereivel és a szakirodalommal. Az előadásain nem egyszerűen megkerülhetetlen exkurzusként kellett végigtekintenie a maga szemszögéből a […]
A Nagy Hülyéskedés
Gyenis Tibor–Koronczi Endre: Energiaklub, 2002-2005 Szöveg: Turai Hedvig Mert ha nekem egy görbe tükröm van, ami eltorzítja a dolgokat, akkor micsoda bolondság volna azt állítani, hogy vannak dolgok, amiket ez a tükör nem torzít el, mikor egyetlen generális és kivétel nélkül való törvénye, hogy torzítson? Ilyen görbe tükör az emberi értelem, amelyben az Igazság tükröződik. […]
Vizuális kultúra / Visual Studies
Szöveg: James D. Herbert A “vizuális kultúra” már régóta ismert kifejezés a hangsúlyosan vizuális aspektussal rendelkező emberi produktumok összességére vonatkozóan – beleértve azokat is, amelyek a társadalmi praxis dolgaiként nem viselik magukon a művészet védjegyét. A “visual studies” (amelyet több manapság használatban lévő, rokon megjelölés közül választottam ki) pedig megfelelő elnevezésnek tűnik egy a vizuális […]
A vizuális érzékeléstől a látásig
Pauer Gyula kiállítása a Műcsarnokban Szöveg: Dékei Kriszta Egy életmű teljes bemutatása nagy kihívás nemcsak a kiállító intézmény, hanem az alkotó szempontjából is. Pauer Gyula negyven éve kezdte pályafutását, s igen termékeny művésznek bizonyult – az oeuvre nagyságát jelzi, hogy a monográfusa után Szőke-jegyzékszámmal jelölt művek utolsó darabja az 515. sorszámot kapta. Ezek nagy része […]
Az első PSZEUDO kiállítás manifesztuma
Szöveg: Pauer Gyula A PSZEUDO magyar megfelelői: ál, hamis, nem valódi, valódinak látszó. A szobrászatban Pauer Gyula 1970-ben készült munkáival kapcsolatban került alkalmazásra. A szobor egyik feltűnő tulajdonságát jelzi, s ezen keresztül a szobrászat egy új aspektusát. A PSZEUDO szobor nem annak látszik, ami valódi formája. A PSZEUDO szobor nem a szobrászatról beszél, hanem a […]
A vizuális kultúra retorikája
Egy újabb fejezet a régiek és a modernek viszályában? (1) Szöveg: Hornyik Sándor A vizuális kultúra nem csupán egy program vagy egy új diszciplína, vagy egy az eddig ismertnél jobb teoretikus háló a megváltozott világ leírására, és nem is pusztán a késő kapitalizmus kulturális felépítménye; sokkal inkább egy komplikált diskurzus, ahol az eredetiség és a […]
„Kinn is vagyok, benn is vagyok”
Uglár Csaba művészetének nonkonformizmusáról Szöveg: Süvecz Emese A vizuális kultúra elmélete lényegében az angolszász szociokulturális értelmiségi közeg szülötte, olyan társadalmaké, ahol a globális kapitalizmus diktálta „finom” diktatúra (technikai fejlődés és konzumerizáció) már majdnem fél évszázada a mindennapi élet kikerülhetetlen alapélményévé vált. A nagy bevásárló központok terei, a valóság-showk képei, a divat- illetve szépségipar testképei alkotják […]
Nosztalgia a Valódi után
A művészettörténet és a visual studies problematikus viszonya Szöveg: Keith Moxey „Amikor a valódi többé már nem az, ami volt, a nosztalgia veszi át teljes jelentését” Jean Baudrillard: The Precession of Simulacra Az elmúlt húsz év művészetelméleti írásainak egyik legjellemzőbb vonása, hogy számos kritika foglalkozik „a művészet, a művészettörténet és az esztétika végé”-nek gondolatával. Az […]
Interdiszciplinaritás és vizuális kultúra kutatás
Szöveg: W. J. T. Mitchell Amikor az Art Bulletin felkért, hogy írjak valamit az interdiszciplinaritásról, könnyű feladatnak tűnt. Már csak azért is, mert már tizenhét éve szerkesztek egy interdiszciplináris kritikai és elméleti, humán- és társadalomtudományi folyóiratot. Emellett (másokkal együtt) a művészettörténet diszciplináris peremén dolgozom az „ikonológia” (a mediatizált képek általános tudománya), vagy még tágabban a […]
W. J. T. Mitchell képi fordulata
Szöveg: Hornyik Sándor A Critical Inquiry főszerkesztője és a University of Chicago professzora a vizuális kultúra kutatás egyik közismert – ha nem a legismertebb – apologétája. Pályáját célszerű a legsikeresebb és legtöbbet hivatkozott kötete, az 1994-es Picture Theory felől nézve ismertetni. Ennek első fejezetében vezeti be Richard Rorty linguistic turn-je nyomán a pictorial turn fogalmát. […]