Utóirat 2010/4

Különös aktualitása van a kérdésnek, vajon a külváros kortárs hitközösségei számára készülő épületeknek mit kell kifejezniük inkább: befogadást vagy elhatárolódást? Az előbbit választva a második vatikáni zsinat (1962-65) szerint, a külvilágra való nyitás, a létalapját elveszítő ember megszólításának és az ökumené kiteljesítésének szellemében járva.

Az elmúlt évben több írás is napvilágot látott a Kruppa Gábor tervei szerint nemrég felépült újpalotai templomról. Személyes benyomásokról, a ház környezethez való viszonyulásáról, építészeti részletképzésről és mintaadó előképekről olvashattunk e sorokban. A templom liturgikus terének elemzése még hiányzik, pedig ez kiemelt szempont…

A 2009-ben felszentelt újpalotai templom tervezője, az idén Ybl-díjjal kitüntetett Kruppa Gábor reflexiói Nagy Gergely Domokos fenti írására reagálnak. A kritikus hangú elemzés és Kruppa Gábor reflexiója így az építészeti szándék és a megépült építészeti alkotás befogadása témakörét járják körül, két hangon, egymás gondolatait…

A finn környezet még ma is az érintetlen természet, ahol az erdő, a víz, a szikla, a szél, a hó és a közöttük élő ember jelenti a világot. A természettel való együttélés – küzdelem és harmónia – sok évszázadon keresztül meghatározta a benne élők világképét. A természet úgy körülveszi őket, mint a tág, oxigéndús levegő. A finnek ebből a környezetből…

Az 1970-es évekig izoláltan működő skandináv művészet napjainkra a nemzetközi képzőművészet szerves részévé vált, az északi régióra irányuló nemzetközi érdeklődésnek köszönhetően. Az 1990-es évek óta egyre népszerűbb s egyre szélesebb körben válik ismertté az észak-európai kortárs művészet, amely az aktuális művészeti tendenciákra reflekreflektálva…

Szinte minden magyar város küzd azzal az örökséggel, melyet
a szocializmus politikai-gazdasági ideológiája, majd az
újabb politikai, gazdasági és szellemi környezetbe átforduló
világ számára teremtett. Különösen igaz Miskolcra, mely a be
nem fejezett városépítészeti, -fejlesztési elképzelések egyedi…