Utóirat 2012/3

Nyár végére John Pawson tervei alapján elkészült a pannonhalmi bazilika rekonstrukciója, melyet részletesen bemutatunk lapunkban (MÉ 2012/3). Három évvel ezelőtt konferenciánk és az ahhoz mellékelt tematikus lapszám (2008/5. és 6.) keretében bővebben foglalkoztunk a kortárs templomépítészettel.

Lucius Burckhardt az 1980-as években a Kasseli Főiskolán kifejlesztett egy új tantárgyat és egy kutatási témát, ami részben szociológiai, részben tájépítészeti jellegű, és ami az Építészeti és a Tájépítészeti szakon kapott helyet.

Karl Popper Szabadság és demokrácia című esszéjében pontosan és szenvedélyesen fogalmazza meg azt a mitikus mozzanatot, amely a svájci identitás alapját és mára egyre inkább kiéleződő kettősségét eredményezi: az autonómiát és a műveltséget.

Mesterek és tanítványok, vertikális iskolák és horizontális generációk, a modern hagyománya nemzedékeken át és a szegénységből adódó gazdagság építészete, hely és kötődés, gyakorlat és elmélet viszonyrendszere – régi és új kölcsönösen erősítő viszonyáról vall két fiatal spanyol építész, Hector Fernández Elorza és Alejandro Vírseda Aízpun.

A bécsi MAK nyári szenzációja volt a kortárs design irányait tematikus egységekben feltáró Made 4 You – Design for Change című kiállítás, amiről lapszámunkban is beszámoltunk. Az eseményhez megjelentetett katalógus egyik tanulmányát adjuk közre az alábbiakban…

Santos Dániel a BME elvégzése után rögtön Londonban, a Zaha Hadid Architects munkatársaként kezdte karrierjét. Ezután rövid ideig Massimiliano Fuksas irodájában dolgozott, majd a Távol-Kelet felé vette az irányt. Az RMJM-nél eltöltött másfél év után…

Valami volt a levegőben, amikor a skót származású James Watt megalkotta az első kondenzátoros gőzgépet. Nem is sejthette talán, hogy találmánya egy világforradalom ikonjává válik, és hatása nemcsak tudományos és gazdasági, hanem társadalmi, kulturális és építészeti szinten is változásokat idéz majd elő.

A szabad alkotás örömét élményként megélve és átélve tartósabb és mélyebb tapasztalatokhoz juthatnak a gyerekek, ezzel fejlődik a vizuális kommunikációban való jártasságuk. A megszerzett tapasztalat, sikerélmény újabb feladatok kipróbálására ösztönzi őket.

Ahhoz képest, hogy az 50-es évek óta a médiában is csak nyomokban jelent meg ez a téma, meglepő, de talán jelzés értékű, hogy a több mint 60 éves kihagyás után – egymástól függetlenül – két múzeum is teret adott a mozdulatművészet első néhány évtizedéről szóló tárlatnak.