Berlin, Martin-Gropius Bau, 2009. április 9. – augusztus 10.

Aphrodite, Museum Taxila, Pakisztán

A mai Pakisztán és Afganisztán háborúk dúlta határán – már 1 millió a menekült – található az a különleges terület, amely az időszámítás előtti 5-1. századig egymásba fonódó korszakokban került előbb az Indus és a Gangesz völgyét is uraló legendás Asóka király által meghonosított korai buddhista, majd a Nagy Sándor hódítása által ide telepített hellenisztikus kultúra hatása alá. Ebből az érintkezésből fakadt az a kulturális híd szerep, melynek nyomán a görög művészetek, elsősorban a szobrászat mintája erősen hatott Buddha művészi ábrázolására – egészen a Távol-Keletig.
Gandhara a Himalája lábánál, a Selyemút egyik leágazása mentén évezredek óta virágzó kultúrák keletkezésének és pusztulásának tanúja, emlékeit őtző, évtizedek óta zárt terület. A Baltisztán-i Buddhát ábrázoló sziklavéseteket gróf Újfalvy Károly Jenő elfelejtett magyar utazó fedezte föl 1884-ben, majd 1902-ben a német August Hermann Francke, ill. 42-ben, az angol szolgálatban dolgozó magyar Sir Aurel Stein kutatták.
A művészettörténet szempontjából meghatározó, de kies vidék 2001-ben került újra érdeklődés középpontjába, mikor az iszlám szélsőséges tálib harcosok felrobbantották a világ legnagyobb, sziklafülkébe vésett, 57 m-es Buddha-szobrát Bamyanban.
Az aulában a terület északi határát adó Himalája lábának köves sztyeppéin most bejárt német tudományos expedíció mutatja be a neolitikumból és korai buddhista korszakából származó sziklavéseteket és a hely mai pásztorkultúráját bemutató néprajzi kutatás egzotikus, sőt, eddig soha nem látott felméréseit és fotódokumentumait.
Talán a tálibok háborújától nem függetlenül, most az 1-5. század görög-buddhista átmeneti kultúra művészetének kiemelkedő szobrászati anyagát, ékszer- és éremművészetét utazó anyaggal „biztonságban” láthatja az európai közönség. Beleértve azokat a megrongált, majd újra összeállított darabokat is, melyek a lézer- és komputertechnika friss 3D rekonstrukciós eljárásnak köszönhetően lettek ismét összeilleszthetők. Ezt az új eljárást az aacheni RWTH Építészeti Főiskolán végezték.
A mintegy 300 darabos válogatás mentén pontosan nyomon követhetőek az eddig csak tankönyvek leírásaiból ismert művészeti átváltozás-fázisok. A tárlat középpontjában egy sztúpa 36 darabból álló, a görög szobrászat karakterét, de buddhista építészeti keretben bemutató reliefjei állnak. A többi terem a Gandhara-i kultúrák hitvilágát, művészetét és építészetét hozza közelebb.

Szegő György

Buddha paradicsomának víziója, Museum Lahore, Pakisztán