A 2017. évi Frankfurti Könyvvásár magyar pavilonja

Építészek: Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid
Szöveg: Kiss Tamás
Fotók: Danyi Balázs

A világ legnagyobb nemzetközi könyvkereskedelmi és könyvszakmai találkozójaként számon tartott Frankfurti Könyvvásár 2017 őszén megrendezett, öt napig tartó eseményén mintegy 7000 kiállító vett részt, és közel 40 000 alkotást mutattak be. Magyarországot a KKM Balassi Intézet megbízásából, a Paradigma Ariadné építészstúdió tervei szerint készült stand építészeti arculata képviselte.
A pavilon tervezése kapcsán alapvető elvárás volt a Kassák Lajos munkásságára történő utalás, amit születésének 130. és halálának 50. évfordulója indokolt. Az építészcsapat ennek a sarkalatos szempontnak figyelembe vételével látott hozzá a tervezéshez. A feladat funkcionális szempontból egy 130 m2 alapterületű, néhány tárgyalót és egy közösségi térrészt, valamint járulékos funkciókat magába fogadó ideiglenes térszerkezet tervezése volt.
A tervezés alapkoncepciója Kassák konstruktív kompozícióiból, az ún. képarchitektúráiból ered, amelyek absztrahált formái a tervezők szerint eredeti környezetüktől megfosztva, önállóan is értelmezhetők. Az így lefektetett alapelvnek megfelelően a tervezés során az alaprajz egyfajta kollázs-építészet eredményeképpen alakult ki. A szisztematikusan választott festékfoltok funkcionális terekké és azok határaivá váltak, szigorúan alapul véve az eredeti Kassák-festmények alakzatait, és biztosítva az egymástól független – elsőre talán szövevényes, átláthatatlan alaprajzi struktúrának tűnő – térrészek zavartalan egyidejű használatát. Az így nyert alaprajz voltaképpen Kassák képeinek egy bejárható, felnagyított montázsa lett, amely a térben kibontva, határoló falain alaprajzi önmagával azonos gesztusokat hordoz. Érdekes párhuzama ez Kassák saját maga által tervezett újságos kioszkjának, amely – a „képarchitektúráival” megegyező mondanivalóval – színes síkok és hasábok összességeként jelent meg. Mindez azonban azzal a különbséggel, hogy Kassák esetében a cél egyértelműen a síkszerű alkotás látványának térben történő megfogalmazása volt.

Építész tervezők: Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs, Smiló Dávid – Paradigma Ariadné