Kolostorok és kertek, Veszprémvölgy

Építész / architect: Gajdos István – A.D.U Építész Iroda Szöveg / text: Géczi János Fotók / photos: Gajdos Gergő Márk

Veszprémet a parkok és a kertek városának tekintik, hiszen domborzati adottságai miatt – és a városlakók buzgalmának köszönhetően – sok a természetes zöldfelülete. A kertek intim terei gyakran még a helyiek számára is ismeretlenek: a vár kanonokpalotáinak és épületeinek terjedelmes függőkertjei sosem voltak nyilvánosak. Az egykor ékes ligetek és sétaparkok építészetileg és növényállományukban lepusztultak.

Ezek némelyikének rekonstrukciója és a részek összekapcsolásával történő, 2009-2010 között lezajlott továbbfejlesztése valósult meg az európai uniós forrástámogatású tájépítészeti-kertrehabilitációs projekt. A fejlesztés 12 hektárnyi területet érintett, a Séd patak által megjelölt 2,3 kilométer hosszúságban. A veszprémi fennsík szintjébe mélyen bevésett patakvölgy galériaerdejét eredetileg, mint sértetlen részein ma is, dús füzes-égeres ligetek borítják, amelyet hevesebb esőzések alkalmával elborít a víz. A meder szabályozásával egyidejűleg alakították ki egykor azt az ökofolyosónak elgondolt, de az érintetlenségét elvesztő, hol keskeny, hol tágas térséggé terülő patakpartot, amelynek fő szakasza a várat és az állatkertet köti össze, de immár nyugaton a püspöki nyaralóig, keleten pedig a jezsuita kolostor romjáig húzódik. A közpark turisztikai háttérterületként a vár alatti völgyalj s a Viadukt alatt megnyíló Veszprémvölgy bebarangolását teszi lehetővé, s egyetlen sétaútra fűzi fel a – vendéglátó helyiségként működő – barokk püspöki nyári lakot, a helyiek által mindig kedvelt sétateret, a Szerelem-szigetet, az Árpádházi Szent Margit neveltetési helyeként ismert domonkos kolostor maradványát, a Margit-romokat, a Viaduktot, az oldalt nyíló Fejesvölgybe húzódó Állatkertet, az egykori, csónakázó tóval is rendelkező Vidámparkot és a Veszprémvölgyi apácakolostor és a rendezvényhelyszínként használt jezsuita templom romját. A kanyargó patak partján átalakított, természeti és építészeti látványokat ígérő gyalogos sétány, az értékes történeti emlékek, a kitűnően felszerelt játszóterek és a kerékpáros közlekedésre lehetőséget adó utak, az árnyasságuktól legtöbb helyen megfosztott pihenőterek gyereknek s felnőttnek egyaránt biztosítják az aktív kikapcsolódást. A helyszín, a városi igényesség és a projekt nagysága egyként lehetővé tette a nyugat-európai történelmi kisvárosoknál is megszokott, nagyvonalú és a visszafogottság ellenére célszerűen elegáns térkialakítást és a köztéri bútorzatot. Bár a tervek pompás jövőt előlegeznek, az anyaghasználat és a kivitelezés során az érintettek egyre-másra igénytelen, többször hitvány megoldásokat választanak. Bár a látvány, illetve a történeti érték okán centrumba kerülő egyes helyszínek megválasztása kitűnő, a kialakításuk fantáziátlan és az építmények minősége problémás lett. Terjedelmes hibalista állítható össze, s ennek néhány példája álljon itt: a Benedek-hegy jellegzetes vöröskő lépcsőjét szürke kősávval szegélyezik, a lépcsősor reprezentativitását ígérő csiszolt, nemes kövei azonban egyetlen tél alatt szétrepednek. A Viadukt alá vezető, gyöngykaviccsal éppen csak felszórt szakasz sétára alkalmatlan, a burkolatok nem a terv szerinti anyagból készülnek és silányak, az intim terek száma csekély, a Margit-romnál kialakított szökőkút és csatornarendszer kizárólag a várfokról nyújt helyénvaló látványt. Általában fantáziátlanok a növényágyások, fákban és virágos cserjékben szegény, támszerkezeteket nem alkalmazó s bántóan szakszerűtlen, helyi sajátosságokat nélkülöző a növénykiültetés. Több sétaszakaszon az eredeti növényzet megidézésére sem nyílik alkalom, máshol sivár marad a sétaút szegélye. A Szerelem-sziget egyik oldalában nem kellően gondozott magánkertek ékelődnek a parkba. Kétségtelen, hogy a magas tervezési, kivitelezési és járulékos költségek eredményeként született ez a megvalósítása során egyszerűbbé váló, ezért az összességében felemás, minőségileg nagyszámú ponton kétséges, időt nem álló módon kivitelezett sétapark.

Generáltervező / general design: A.D.U. Építész Iroda Kft
Építész tervező / leading architect: Gajdos István
Építészek / fellow architects: G. Gács Mária, Sipos Gergely, Beretvás Krisztián
Tájépítészek / landscape architects: dr Csima Péter, Illyés Zsuzsa, Báthoriné Nagy Ildikó, Gyarmathy Krisztina, Tarcsai Andrea, Rudó Endre, Ruhl Tamás – Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Corvinus Egyetem
Tartószerkezetek / structures: Sipos András Árpád
Közvilágítás, elektromos tervezés / light, electrical engineering:Szuromi Zoltán
Közművek / public utilities: Beszt Kft
Kolostorok építész tervezője / architect of protected monuments:
Máté Zsuzsa – KÖSZ
Lebonyolító / project magagement: VeszprémBer Zrt. – Aditus Zrt. Konzorcium
Közreműködő / cooperator: VÁTI Nonprofit Kft. Közép-dunántúli Területi Iroda
Beruházó / client: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
Kivitelező / main contractor: Vemév-Szer Kft.