Expo Milánó 2015 magyar pavilon
A látványötlet pályázat eredménye, 2014. január

„Táplálni a világot, energiát adni az életnek” – ezzel a mottóval rendezi Olaszország 2015. május 1. és október 31. között a következő világkiállítást, melynek fő témája az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés lesz. A rendezvényen Magyarország saját pavilonnal képviselteti magát, ami – adottságainkat, teljesítményünket és hozzáállásunkat tekintve – kiemelt jelentőséggel bír. A magyar megjelenés irányadó filozófiája az egészséges élelmiszer és életmód kölcsönhatása, az élelmiszerbiztonság megteremtése, valamint a genetikai diverzitás megőrzése a jövő generációi számára. A nem csak az építészek, hanem a nagyközönség számára kiírt látványötletpályázatra 45 pályamű érkezett.

Malom
Getto Tamás és Hutter Ákos első díjas pályaműve

„…A magyar pavilon (…) a fentiekben részletezett ősi szimbólum értelmezésen túl – malom, búza, kenyér – ezeknek a mai ember mindennapjaiban is érzékelhető modern értelmezésének is megfelel. A malom egyben a „Kék Gazdaság” szimbólumául is szolgál. (…) „A Kék Gazdaság célja a természet által inspirált tudományos elképzeléseknek, innovációknak a gyakorlati megvalósítása. Ezek az innovációk megváltoztatják a jelenlegi, törzs-kompetenciákon alapuló menedzsment-modelleket. A többszörös innovációk többszörös készpénzforgalmat generálnak, az összes alapvető szükségletre megoldást hoznak a helyben található eszközök, környezeti feltételek segítségével. Ezek az alapszükségletek: iható víz, élelem, munka és egészséges menedék. Munkahelyeket teremtenek, és a társadalmi tőkét növelik. A Kék Gazdaság, mint egy új gazdasági működési elv vállalkozók tömegét inspirálhatja majd arra, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, és amikor majd az emberek ezrei, milliói térnek át az új játékszabályokra, akkor válhat ez az új alapokon álló gazdasági rendszer a jövő meghatározó gazdasági modelljévé. A Kék Gazdaság a vállalkozóknak a gazdaság összes ágazatában az innovációk százait ajánlja, amelyek megváltoztatják a piacok játékszabályait, a tápanyagok és energia teljes hasznosulását ígérik, és kiszűrik a fenntarthatatlan termékeket és folyamatokat.” (A fenti idézet dr. Kiss Tibor: A Kék Gazdaság – Egy valóban fenntartható gazdasági modell című művéből származik.)
A ház tehát működő malom, ebben a malomban azonban nem az őrlés a lényeg, hanem a körforgást biztosító és megújuló energia élményszerű megjelenítése. (…)
Az épület fő szerkezeti egységei a favázas keretállások, a pavilon tetőszerkezete, amely esővízgyűjtőként és a visszaforgatott víz medencéjeként funkcionál és a lezúduló víz által meghajtott, felső meghajtású malomkerék. A pavilon-csarnokon belül, független szerkezetként áll – ház a házban elv szerint – a külön funkcionális egységként lezárható doboz. Ez az egyszerű felépítés képes hordozni azt a szimbólumrendszert, amely a kiírásban megfogalmazott céloknak megfelel valamint flexibilisen, gazdaságosan használható tereket produkál, melyek kielégítik az épülettel szemben támasztott funkcionális igényeket. Nem utolsó sorban az egyszerű szerkezeti kialakítás a gazdaságos és gyors kivitelezhetőséget biztosítja és hozzájárul az épület magyarországi újra építéséhez.”

1. díj: MALOM jeligéjű pályamű, tervezők: Getto Tamás, dr. Hutter Ákos
2. díj: ALAKOR jeligéjű pályamű, tervező Sárkány Sándor, Ertsey Attila
3. díj megosztva: FAFŰ jeligéjű pályamű, tervezők: Bártfai-Szabó Gábor, Nagy Mariann, Molt Klára, illetve: CANTATA PROFANA jeligéjű pályamű, tervezők: Alkér Katalin, Bartha András Márk, Gyulovics István, Kovács Zsófia.
A zsűri különdíja: KUTAK HÁZA jeligéjű pályamű, tervezők: Nagyné Iván Katalin, Páger László, Mindák Gergely, Bodóczky Antal