A snitt – ansnitt / beállÃtás – ellenbeállÃtás olyan vágástÃpus, melyet a narrációra épülÅ‘ filmek egyik alapeszközeként tartanak számon. Lényege, hogy két térbeli pozÃciót ugyanabból a beállÃtásból, de ellenkezÅ‘ irányból mutat. Használata a párbeszédekre, küzdelmekre jellemzÅ‘, illetve olyan jelenetekre, ahol a szereplÅ‘k interakcióba lépnek egymással.
Köztudott, hogy Makovecz egész gyönyörűen rajzolt, rajzait ráadásul hihetetlen sebességgel készÃtette el. Tervei valószÃnűtlen gyorsasággal, és azonnal végleges formában, vázolgatás, javÃtgatás nélkül jelentek meg a skiccpauszon. Egyszer valamiért behÃvott a szobájába, éppen rajzolt. „Egy épÃtésznek azért kell tudnia rajzolni…
Nem pár napra, de évekre lenne szükség Makovecz rendkÃvüli terjedelmű munkásságát akárcsak cÃmszavakban is összerendezni. Makovecz épÃtészete képzÅ‘művészet is. Nem “amellett”, vagy “közben”, hanem egyidejűleg és lényegénél fogva képzÅ‘művészet is. Gesamtkuntwerk a javából, de ez kézenfekvÅ‘ többek között steineri és persze wagneri eredete miatt.
The new government lacks building affairs. Environmental issues are dealt in the spirit of protection, but not in the sense of a comprehensive concept. What could it rely upon? Settlements are ruined, lacking infrastructure, school, administration, law, land, workplaces.
… mert mi lenne méltó az ünneplésre, ha nem az, hogy megjött a Megváltó. Engem legalábbis a megváltás ragad meg legerÅ‘sebben a betlehemi történetben. Született egy ember, akit magatartása miatt a korabeli módszerrel fulladásos halálra Ãtéltek, majd eltemettek, de feltámadt. Lukács Ãrja, hogy átjött a falon, negyven nap múlva pedig felvitte…
A magyar organikus épÃtészet mozgalma, mely Makovecz Ime műveiben jut kifejezésre, Frank Lloyd Wright, Bruce Goff, Herb Green és Alvar Aalto, de mindenek elÅ‘tt Rudolf Steiner antropozófiai és az euritmikáról szóló eszméire épül. Olyan épÃtész volt Å‘, aki nemzetközi elméletekre épÃt, miközben művei a magyar hagyományos kultúrában gyökereznek.
Mikor és hogyan kezdÅ‘dött? Az emberek között, azt hiszem, nincs kezdet. Az élÅ‘ épÃtészet Goethénél, Morrisnál, Gaudinál, Steinernél, Lechnernél készült elÅ‘, egy idÅ‘re elakadt az elsÅ‘ világháború, az 1919-es kommün, a Szovjetunió és a vesztes Németország jóvoltából, ahol az érzékeny semmit, Isten hallgatását emelték a Bauhaus zászlajára…
1989 Å‘szén alakult meg a Kós Károly Egyesülés, hogy a környezetalakÃtás területérÅ‘l kiindulva tegyen kÃsérletet egy új tÃpusú, Rudolf Steiner tanait követÅ‘ társadalmi szervezet megformálására. A Magyarországon akkor már 25 éve létezÅ‘, magának egyre növekvÅ‘ szakmai és általános elismerést kivÃvó szerves épÃtészet mögött rejlÅ‘ impulzust…
Huszonhét esztendÅ‘vel ezelÅ‘tt, negyvennyolc éves korában a Váci MűvelÅ‘dési Házban rendezett kiállÃtásán többek között ezekkel a sorokkal köszöntöttem Makovecz Imrét, az akkor is már több volt, mint nagyreményű épÃtész barát. „Most csak a példa fontos! – csak a példa. A steineri élÅ‘ antropomorfia, a lechneri jelkép-üzenet, Csete ég-föld lebegése…
A Kecske utcai irodaházat mint tervezÅ‘ Makovecz Imre jegyzi, de a munkában minden bent lakó épÃtész társaság részt vett, magát az épÃtést pedig egy általuk sokszor foglalkoztatott vállalkozás, a Bausystem végezte. Turi Attila, Csernyus LÅ‘rinc, Siklósi József voltak a legaktÃvabbak. Sokáig hátráltatta az épÃtkezést az udvar közepén talált kis ókori temetÅ‘…
Székelyföld tája, természeti értékei és kincsei élÅ‘ örökségünk. A táj, amely a természeti világ és az ember egymásra hatásában formálódik, a tájban élÅ‘ közösségek sorsával függ össze. Az erdÅ‘kben, kaszálókban és rétekben gazdag, rendkÃvüli szépségű tájban gyökerezik a hagyományos székely falu. Ahány táj, annyiféle településkarakter.
Makovecz mester elmélyült látomásos alkotó és szenvedélyes közösségi ember egyszerre. Nagy formátumú épÃtészként mesterien oldja fel ebben a kettÅ‘s szerepben rejlÅ‘ ellentmondást. A társadalomnak szakmájával szemben jogosan megfogalmazott elvárásait elsÅ‘dlegesnek tartva, képes azokat összeegyeztetni az egyén belsÅ‘, isteni eredetű…