A stratégiai szemléletű integrált városfejlesztés (rugalmas, integrált szemléletű fizikai és tartalmi tervezés, fenntartás és működtetés rendszere) olyan eszközrendszert kínál, amelyet idehaza az integrált városfejlesztési stratégiákon keresztül ismert meg az építész társadalom – talán nem akkor, nem úgy és nem olyan előkészítettséggel, ahogyan szükséges lett volna…
Yona Friedman kétségtelenül a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású építészeti gondolkodója. A Mobil Építészet Kutatócsoportjának megalapításától kezdve az űrváros koncepcióján keresztül a shanghaji hidak rajzaiig, Friedman életművében számos olyan forma és gondolat szerepel, amelyek évtizedeken keresztül megtermékenyítően hatottak…
A Mobil építészet – Budapesten kezdődött című kiállítás 2010 őszén a magyar származású, Párizsban élő Yona Friedman életművének új darabja lett. A Trafó galériájába készült installáció Friedman életművének egyik legismertebb darabját, az ötvenes években megszületett Ville Spatiale koncepcióját budapesti helyszínen vázolta fel.
A Kitchen Budapest 2010 nyarán meghirdetett egy workshopot Az építészeti kommunikáció újragondolása címmel. A workshop végül elmaradt, pedig sokak (köztük a MÉ szerkesztőségét is) érdeklődését felkeltette a cím. A felhívásban az is szerepelt, hogy a cél egy alternatív ötletpályázati eljárásforma kidolgozása lenne.
A történeti épületek, mint a városszövet és a vidéki táj meghatározó elemei sokrétű információt sűrítenek magukba: műszaki, térképzési, használati jellemzőik mellett építészet-, társadalom- és kultúrtörténeti „adathordozók” is, egyéni, helyi és országos történetek, emlékek kapcsolódási pontjai. Ezeket az adottságokat a használók, a várostervezők és az építészek időről időre…
Az a jelentőség, amit az elmúlt évtizedekben a kiállítások kaptak az építészeti diskurzusokban, nem egyszerűen az építészeti kommunikáció intézményeinek szerkezetváltozását jelzi, de azt a folyamatot is, amelyben a szakma új szerepeket vállal, újrapozicionálva magát az átalakuló társadalmi-gazdasági-politikai kontextusban.
Mújdricza Péter először az MR1 Arcvonások c. műsorában (2010. május 18.) beszélgetett Filippinyi Évával. Az Utóiratban közölt szöveg az építész és Szegő György e-interjújaként készült építészetről és világállapotról, a magyarföldi templomról, a tapolca-diszeli Első Magyar Látványtárról, költészetről és ökológiáról.
Marosi Ernő a Magyar Nemzeti Galéria új kiállításának 2010. november 4-i megnyitóján elhangzott előadása a 19. század nagy szellemi irányzatról és azok kortárs újraértelmezéséről szól: „A Magyar Nemzeti Galéria bizonyos értelemben önreflexiójának szenteli ezt a kiállítást. Időről időre szükségessé válik, hogy az állandó kiállítás mellett, egyben azt is értelmezve…
Török Ferenc: Gádoros Lajos 1910-1991
2010. október-novemberében a budapesti HAP Galéria kiállítást szentelt Gádoros Lajos életművének. A kiállítást Török Ferenc nyitotta meg, az Utóiratban az ő személyes vonásokkal gazdagított olvasatát olvashatják Gádoros életművéről és jelentőségéről.
Miklóssy Endre
In memoriam Kunszt György (1924-2010)
November elején hosszú betegség után elhunyt a kortárs építészeti gondolkodás legnagyobb magyar alakja, Kunszt György építész, filozófus. Rá emlékezik Miklóssy Endre írása.
This exhibition is meant to represent and document the architecture of a transitionary period which is difficult to define. More than 200 works are on display here to represent the architectural achievements of Baranya, Tolna and Somogy counties respectively. To focus on, trustees of the exhibition, Mihály Balázs, János Gerle and Krisztina Somogyi selected 30 buildings…
Organized in the Municipal Archives of Budapest, this exhibition is primarily meant to attract attention. Prepared after a comprehensive project of data collection, it is the first one in its kind to represent the oeuvre of great importance and significance. Based on a large number of original documents, it is the most extensive one regarding both the designer’s activities…