A Szépművészeti Múzeum aktuális történetéhez kívánkozik az a 2004-ben született kiállítási koncepció is, amely az – egyelőre fel nem újított – Román Csarnok „beépített történelmét” emelte ki. A tervezett, de végül meg nem valósult tárlat olyan pusztulás-képre koncentrált, melyben a tudatosságnak, az emberi szándéknak döntő szerepe van.

Az elmúlt időszakban a Műszaki Egyetem aulájában volt látható a hosszú ideje tartó elzártságából ébredő hatalmas Budapest-makett. Megtekintése mellett azon is el kellett gondolkodnunk, hogy hol helyeznénk el a makettet, és mit kezdenénk vele, ha sikerülne megmenteni az újraaltatástól.

Az Újornamentika konferencián elhangzott előadás a következő gondolatkörre fűződik fel: minden egyes új épület környezetébe íródva a város egy kis részét átalakítja. Egyrészt a ház reagál a helyszín adottságaira, másrészt több síkon – térben rögzülve, időben változó módon – meghatározza saját helyzetét a városhoz viszonyítva.

Stájerország építészeti díját kétévente osztják ki, a legutóbbi díjátadásra 2009 októberében került sor. A díjátadó mellett a grazi Haus der Architektur kiállításon mutatta be az épületeket és a kiválasztott alkotásokból katalógus is készült. A válogatáson az eddigi gyakorlattal szemben nem szakemberekből álló zsűri, hanem felkért kurátor ajánlása alapján mérettetek meg a házak.

Ferencváros 200 éve címmel gazdag dokumentum-anyagot, adattárat és izgalmas városfejlesztési elképzeléseket tartalmazó kötet jelent meg a Ráday Könyvesház gondozásában. A műfajilag nehezen besorolható kötet (várostörténet, fejlesztéspolitika, album?) egy dinamikusan fejlődő, sokszínű kerület gondjait, eredményeit osztja meg az olvasóval.

A futurizmus eretneksége a fin du siécle szimbolista-szecessziós művészetvallásával szemben mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hogy az élet (…) saját formáinak, saját esztétikai értékeinek nevében és jegyében tagadta az élettel szembeállított és ezáltal „öröknek” nyilvánított művészet „muzeális értékekből”, „klasszikus értékekből” képzett másvilágának létezését.