„Most, hogy a modernizmus lezárult, itt az idő elméleti alapon is tisztázni, mi volt ez pontosan” – idézi Ruszlan Muratov türkmén kutatót a bécsi Építészeti Központ kiállítása, amely azt a modern építészetet igyekszik feltárni, amely a Szovjetunió nem-orosz tagköztársaságaiban fél évszázadon keresztül virágzott. Első ízben láthat Bécs – és egész Európa – közönsége…
Folyóirat
Az alkony művészete a romantikától máig
A debreceni MODEM hasonló című válogatásával párhuzamosan Bécsben egyetemes igényű tárlat látható – mindkettő a tizenéveseknek kitalált alkony-hisztériától független tartalommal. A magyar mustra erős, kelet-közép-európai 20. századi történelmi áthallásokkal akar hatni a látogatóra, a bécsi száz évet nyúlik hátrébb és több színnel közelít témájához.
Egy kis mustra
Az Egy kis mustra című, Pest és Nógrád megyei műemléki helyreállításokat összefoglaló kiadvány 2012-es ismételt megjelenésével folytatta a Mustra-hagyományt az épített örökség megőrzése terén elért eredmények bemutatásában és méltó prezentálásában. Az első, 2011-ben kiadott év végi összegző „kis mustra” füzet sikerét követően…
Maciej Nowicki vizionárius építész, 1910-1950
Chandigarh neve hallatán a modern architektúrát ismerők rögtön Le Corbusier építészetére asszociálnak. De az indiai város, benne Pandzsáb állam középületeinek első nagyszabású víziója nem Corbu-től származik. A frissen függetlenné vált ország emblematikus urbanisztikai projektjét egy másik – UN felségjelű – team tagjai, Albert Mayer, Henley Wittlessey építészek…
Mőcsényi Mihály – IFLA Díj 2012
Mőcsényi Mihály meghatározó személyisége, élő legendaként tisztelt professzora a hazai és a nemzetközi tájépítészetnek. Mint a 20. század európai tájépítészetének emblematikus személyiségét, az IFLA Nagytanácsa a 2012 szeptemberében Fokvárosban tartott konferencián Sir Geoffrey Jellicoe Award díjjal tüntette ki. A díj, amit méltán nevezhetünk a tájépítészek…
Nagyapám Háza
Európa szerte elfogadott módszer, hogy a védett népi épületek megóvását vagy múzeumi (skanzen) körülmények között biztosítjuk, vagy saját környezetükben az eredeti jellegüknek és karakterüknek megfelelő, lehetőleg az eredeti funkcióra utaló „in situ” hasznosítást szorgalmazzuk. De ki fogja és főleg ki tudja majd karbantartani, felújítani, tovább adni azokat…
5lethalmaz
Architects are city changers’ – ezt a szlogent választotta az idén az UIA az építészet világnapjához. ’A world of inspiration in just one day’ adta hírül a WANAN rádió, azaz a World Architecture News. Ezen a nevezetes napon indult útjára a FUGA rádió, az első internetes magyar építészeti rádió is.
A dolgok állása
A kölcsönvett filmcímmel a helyzetet csak jelentésként, nem minősítésként kívánom jellemezni. Mert megint eljött az Építészet Világnapja. Rendezvények tucatja emlékezik meg az építészetről. Szinte vetélkednek, vetélkedünk, ki tud többet. A helyszínek is változatosak és jellemzők. A BM, a Duna palota, a FUGA – és mi, akik az Építészek Házával gazdagítjuk…
Az év építészeti fotója
Első ízben írta ki az Év építészeti fotópályázatát a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara és az Építészeti Foto-gráfusok Nyílt Társasága. Bár ezen a címen még nem rendeztek Magyarországon fotópályázatot, mégsem minden előzmény nélküli az esemény, hiszen a Magyar Építőművészet folyóirat már kétszer is szervezett…
Átívelők
Ahogy a megnyitón Mátrai Péter is eljátszotta hárfáján, most rajtunk a sor. A költészetet folytatni kell, hogy kő kövön maradjon. Talán mindegy, hogy Hódmezővásárhelyen – ahol az ifjabbik Janáky atyja hagyatékával és egyéni sorsával találkozott –, vagy a budai Tóth Árpád sétányon időző Jánossy-ház előtt, Árkádia még átsejlik a mesteri terek és tömegek rajzolatán.
Az atya, a fiúk és a Szentlélek
Janáky István 2012. augusztus 6-án, a nyár egyik legforróbb napján, Hódmezővásárhelyen, a befejezés előtt álló Bessenyei Ferenc (korábban Petőfi) Művelődési Központ művezetése közben lett rosszul. Azonnal kórházba került, de nem tudták megmenteni. Reimholz Péter és Makovecz Imre után a huszadik század utolsó negyedének…
Zalotay 80
A 20. század úgynevezett civilizált világát végigkísérő szociális indíttatás, melynek célja a városi együttélés lehetőségeinek mániákus keresése, újra és újra kudarcokba torkollott. Mégis azt kell gondolnunk, hogy ezek a kísérletek korunk építészetének legizgalmasabb – és talán legtanulságosabb – szellemi erőfeszítései voltak.