Újraélesztés

Legutóbb egy súlyosabb sportbalesetnek köszönhetően volt alkalmam szembesülni a hazai kórházi viszonyokkal. A jó pár évvel ezelőtti, korántsem sztereotip, sokkal inkább átlagos körülményeket a kórtermek reménytelen zsúfoltsága, a folyosók kibogozhatatlan vezeték- és csőkötegei, a már a karbantartás erőfeszítéseit is értelmetlenné tevő lepusztult műszaki…

Üvegbank arany fokozaton

A K&H bank új székháza nem csupán esztétikai értékeivel, hanem környezettudatossággal is domborít. Az alkotók a LEED minősítés arany fokozatát tűzték ki célul, de az épület azt több vonatkozásban felül is múlja. A LEED a többi környezettudatosságot minősítő rendszerhez képest komplexebb, nem csak az energetikai szempontokat, hanem…

Kötött hangjegyek

Helsinki zenei központjának strukturális és vizuális programja az átláthatóság és a kontextus üzenete. A kompozíció fegyelmét anyag és atmoszféra, fény és ritmus szinesztéziái oldják. Helsinki tengerre nyíló városmagjának forgalmát Töölö modern művelődési és közigazgatási központja ellensúlyozza. Már Eliel Saarinen ide tervezett Finn Nemzeti Múzeuma…

Nyugattól Keletig

Újabb nagypolgári villa kapott kiemelt kulturális szerepet az Andrássy úton. Zelnik István magángyűjtő a KOGART melletti és annak tulajdonában lévő épületben alakította ki Európa egyetlen aranymúzeumát, olyan páratlan gyűjteménnyel, amelyről Párizs vagy London is csak álmodhat. Kívülről csak annyit vesz észre az arra sétáló, hogy az egykori Rauch-villa…

Közösségi színtér

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület 2009-ben alapított Köztérmegújítási Nívódíját 2011-ben – városközpont, főtér kategóriában – Százhalombatta Szent István terének rekonstrukciója munkája nyerte el. Az átalakítás egy új, jó minőségű közterület létrehozását célozta meg, amely a városban…

Az Aldo Rossi korszak

Aldo Rossi (1931–1997) tevékenységét a zürichi ETH-n az 1970-es évek elején és közepén mai szóval „win-win- szituációnak” neveznénk: Rossi új építészeti terepet talált magának, s egyben kitöltötte azt a szellemi vákuumot, melyet a hallgatók érzékeltek. A német-svájci építészet fejlődésére gyakorolt hatását az idő előrehaladtával eltérő módon ítélték meg.

Finnországi jegyzet

A finn táj egyedisége olyan mélyen íródik a szemlélő emlékeibe, hogy a vissza nem térő visszaidézése alkotófolyamattá válik. A fény ereje, tisztasága feledhetetlen és átható. Az építész nem tudja megkerülni a természetet, a szépség titkos forrásait a kövekben, az erdőben és az egyensúlyra törekvő ompozíciókban.

Plan-less architecture

Az építészettel kapcsolatos kódjainkat öntudatlanul is a statikai érzékünkhöz viszonyítjuk. Ha megállhat valami, akkor hihető, ha nem, akkor hihetetlen. Ismerik bizonyára azt az Escher (Maurits Cornelius Escher holland grafikus, 1898–1972) grafikát, amely olyan udvart ábrázol, ahol mindenfelé lépcsők mennek és a lépcsőkön minden irányban emberek…

Fiktív terek környezetpszichológiája

„Egyszer majd beszélni kell az újabb magyar regény helyszíneiről. Azokról a városokról, vidékekről, tartományokról, utcákról, ahol a történet lejátszódik. Korábban (mihez képest korábban?) az olvasó könnyen ismerhette fel a városok és falvak regénybeli álnevei mögött a valóságos neveket, viszonylag pontosan azonosíthatta a regény helyszíneit jól vagy kevésbé jól ismert földrajzi (valóságos) térségekkel.”

Változások és választások

A Bauhaus a modern művészet fordulópontja. Előtte minden mű előkészület, utána minden mű eredmény. A németországi Weimarban 1919-ben megalapított művészeti iskolában fogalmazódik meg elsőként, hogy a művészetnek részt kell vennie a mérnöki szerkezetek és a tömegtermékek megformálásában.

Üdülni a Duna közepén

A Luppa-sziget a Duna szentendrei ágában, Budakalász város magasságában elhelyezkedő kis sziget, nem messze a főváros közigazgatási határától. Hossza eléri a nyolcszáz métert, a szélessége nagyjából kétszáz méter a legszélesebb ponton. A 11-es főútról egy ligeterdő melletti, kis üdülőövezeten keresztül jutunk le a Duna-partra.

A térképész tekintete

Egykoron a térképész tudós volt, a földrajz tudományának művelője – legalábbis ezt sugallja Jan Vermeer van Delft méltán híres, allegorikus portréja a geográfusról. Vermeer azonban nemcsak egy tudóst festett meg, hanem egy kultúrát is, a látás és a láttatás egy lehetséges, és a 17. században igen divatos móduszát…