Három új uszoda az északkeleti végeken

Építészek: Lengyel István, Kovács Péter
Szöveg: Dudics Krisztián
Fotók: Bujnovszky Tamás

Az itt bemutatandó három épületet nem csupán – jelen lapszámunk témájához kapcsolódó – funkciójuk, valamint létesülési körülményeik kapcsolják össze, hanem alkotóik, Kovács Péter és Lengyel István is. Az ő kézjegyük összetéveszthetetlen még amellett is, hogy gondolkodásukban, felfogásukban időnként eltérnek egymástól.
Az alkotópáros korábbi épületeit végigkövetve építészetükben egy következetes formálási és – majd látni fogjuk – szakmagyakorlási attitűd figyelhető meg. Első pillanatra is szembetűnő, hogy a nagy fesztávú térlefedő szerkezetek náluk a teret meghatározó elsőrendű esztétikai tényezővé lépnek elő. Amit az általuk annyira kedvelt és lassan védjegyévé váló szerkezetekkel, a ragasztott fa tartókkal kombinált acél feszítőművekkel meg lehet csinálni, azt jórészt már végigzongorázták, kezdve Lengyel István debreceni és mátészalkai templomain, folytatva az építészpáros tiszaújvárosi és móri sportlétesítményein. Ebben a játékban nagyszerű alkotótársra leltek – az azóta elhunyt – Dr. Nagy Tibor statikusban, aki lelkes, „bevállalós” mérnökként és érzékeny emberként a különleges feladatokban izgalmas kihívást látott, értette az építészeti gondolatokat, és szellemi gyönyörűséget talált az ezt szolgáló szerkezetek kitalálásában. Ennek a közös munkának az utolsó megvalósult eredménye éppen a mátészalkai városi uszoda.
Ehhez híven a medenceterek lefedése hozza is az elvárt pontokat az „artisztikus hatás” kategóriában – a nagymedence terében egy olyan egyedi, közbenső csuklós főtartóval, amiről szinte olvasni lehet az erőjátékot: a nyomott elemek fából, a húzottak acélból készültek. A tereknek nincs is más „díszük”, a natúr fa és a horganyzott acél színének (ami a nyílászárókon és a gépészeti csöveken is megjelenik) csak a falak festett fehérje ad hátteret a belsőben – és a természetes fény ablakokon beömlő pászmái. Az épület az építészeti-gondolati pályaíven is még inkább a tiszaújvárosi és móri létesítményekhez kötődik – nem véletlenül, hiszen a mátészalkai tervek még 2001-2002-ben készültek.

Mátészalka, városi uszoda

Építész vezető tervező: Lengyel István
Építész munkatárs: Bartha Tibor, Győrffy Zoltán
Statika: Dr. Nagy Tibor (†2006)
Gépészet, közmű: Hámori Sándor
Elektromos tervezés: Rutkovszky László
Közlekedés: Dózsa Gyula (†2005)
Megrendelő: Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal
Generálkivitelezés: Hunép Universal Zrt.

Ózd, városi uszoda

Építész vezető tervezők: Kovács Péter, Lengyel István
Építész munkatársak: Barabás Lajos, Bartha Tibor, Ferenczi Ottó, Kazamér György, Kecskés István
Statika: Dezső Zsigmond
Gépészet, közmű: Hámori Sándor
Elektromosság: Pelei Imre
Közlekedés: Mocsári Attila
Uszodatechnológus: Sallai Zoltán
Megrendelő: Therma Kereskedelmi Kft.
Generálkivitelezés: Strabag Zrt.

Gönc, Városi Uszoda

Építész vezető tervező: Kovács Péter, Lengyel István
Építész munkatársak: Barabás Lajos, Bartha Tibor, Ferenczi Ottó, Kazamér György, Kecskés István
Statika: Dezső Zsigmond
Gépészet, közmű: Hámori Sándor
Elektromos tervezés: Pelei Imre
Közlekedés: Mocsári Attila
Uszodatechnológia: Sallai Zoltán
Megrendelő: Therma Kereskedelmi Kft
Generálkivitelezés: Strabag Zrt