Makovecz Imre számomra rejtély marad. Sohasem ismertem jól. A kilencvenes években a Kvadrumban, a Kós Károly Egyesülés körüli egyik irodában dolgoztam a Szilágyi Dezső téren, majd később a Kecske utcai házban, ennek valamiféle gondnoka is voltam rövid ideig. A Szilágyi Dezső téren – ez volt az egyik helyszín a Rumbach Sebestyén utcából induló…
A snitt – ansnitt / beállítás – ellenbeállítás olyan vágástípus, melyet a narrációra épülő filmek egyik alapeszközeként tartanak számon. Lényege, hogy két térbeli pozíciót ugyanabból a beállításból, de ellenkező irányból mutat. Használata a párbeszédekre, küzdelmekre jellemző, illetve olyan jelenetekre, ahol a szereplők interakcióba lépnek egymással.
Köztudott, hogy Makovecz egész gyönyörűen rajzolt, rajzait ráadásul hihetetlen sebességgel készítette el. Tervei valószínűtlen gyorsasággal, és azonnal végleges formában, vázolgatás, javítgatás nélkül jelentek meg a skiccpauszon. Egyszer valamiért behívott a szobájába, éppen rajzolt. „Egy építésznek azért kell tudnia rajzolni…
Nem pár napra, de évekre lenne szükség Makovecz rendkívüli terjedelmű munkásságát akárcsak címszavakban is összerendezni. Makovecz építészete képzőművészet is. Nem “amellett”, vagy “közben”, hanem egyidejűleg és lényegénél fogva képzőművészet is. Gesamtkuntwerk a javából, de ez kézenfekvő többek között steineri és persze wagneri eredete miatt.
The new government lacks building affairs. Environmental issues are dealt in the spirit of protection, but not in the sense of a comprehensive concept. What could it rely upon? Settlements are ruined, lacking infrastructure, school, administration, law, land, workplaces.
… mert mi lenne méltó az ünneplésre, ha nem az, hogy megjött a Megváltó. Engem legalábbis a megváltás ragad meg legerősebben a betlehemi történetben. Született egy ember, akit magatartása miatt a korabeli módszerrel fulladásos halálra ítéltek, majd eltemettek, de feltámadt. Lukács írja, hogy átjött a falon, negyven nap múlva pedig felvitte…
A magyar organikus építészet mozgalma, mely Makovecz Ime műveiben jut kifejezésre, Frank Lloyd Wright, Bruce Goff, Herb Green és Alvar Aalto, de mindenek előtt Rudolf Steiner antropozófiai és az euritmikáról szóló eszméire épül. Olyan építész volt ő, aki nemzetközi elméletekre épít, miközben művei a magyar hagyományos kultúrában gyökereznek.
Mikor és hogyan kezdődött? Az emberek között, azt hiszem, nincs kezdet. Az élő építészet Goethénél, Morrisnál, Gaudinál, Steinernél, Lechnernél készült elő, egy időre elakadt az első világháború, az 1919-es kommün, a Szovjetunió és a vesztes Németország jóvoltából, ahol az érzékeny semmit, Isten hallgatását emelték a Bauhaus zászlajára…
1989 őszén alakult meg a Kós Károly Egyesülés, hogy a környezetalakítás területéről kiindulva tegyen kísérletet egy új típusú, Rudolf Steiner tanait követő társadalmi szervezet megformálására. A Magyarországon akkor már 25 éve létező, magának egyre növekvő szakmai és általános elismerést kivívó szerves építészet mögött rejlő impulzust…
Huszonhét esztendővel ezelőtt, negyvennyolc éves korában a Váci Művelődési Házban rendezett kiállításán többek között ezekkel a sorokkal köszöntöttem Makovecz Imrét, az akkor is már több volt, mint nagyreményű építész barát. „Most csak a példa fontos! – csak a példa. A steineri élő antropomorfia, a lechneri jelkép-üzenet, Csete ég-föld lebegése…
A Kecske utcai irodaházat mint tervező Makovecz Imre jegyzi, de a munkában minden bent lakó építész társaság részt vett, magát az építést pedig egy általuk sokszor foglalkoztatott vállalkozás, a Bausystem végezte. Turi Attila, Csernyus Lőrinc, Siklósi József voltak a legaktívabbak. Sokáig hátráltatta az építkezést az udvar közepén talált kis ókori temető…
Székelyföld tája, természeti értékei és kincsei élő örökségünk. A táj, amely a természeti világ és az ember egymásra hatásában formálódik, a tájban élő közösségek sorsával függ össze. Az erdőkben, kaszálókban és rétekben gazdag, rendkívüli szépségű tájban gyökerezik a hagyományos székely falu. Ahány táj, annyiféle településkarakter.