2010/1

Az avantgárd Berlin–Bécs–Budapest áthatásaihoz hű frankfurti kiállítás 170 műtárgya olyan experimentális műveket és hiánypótló dokumentumokat prezentál, melynek alapján a mai fotó-, film- és színházművészet, plasztika, festészet, tipográfia nem lenne az, ami. Az összművészeti demók és médiaműnek nevezhető Moholy-Nagy alkotások jelentős része ma is futurisztikus hatású.

Az 1100 oldalas kötetből 150 foglalkozik a modern időkkel, de szerzőnk dinamikus világához képest ez most statikus történeti munkának tűnik. Alaktanának érdeme az is, hogy nem csak urbanistákhoz szól, de a fiatal építész(hallgatók)hoz is, hogy majd a praxisban „ne váltsanak ki belőlük a városépítészet és fogalmai feszengést”.

Az első, ami szembeötlik, hogy nem karosszéria-elvű, nem ufó-tárgy, nem képzőművészeti ihletettségű lepel, nem is szimbolikus jel, vagy valami másra utaló kép – bár erőteljesen megjelöli a sarkot és nagyon is ismerős térbeli helyzetet hoz létre. Kifejezetten ház-szerű, tektonikus képződmény függőleges téglaburkolatú falakkal, nagy alumínium-ablakokkal, párkányokkal…

Irodát építeni pedig muszáj. Sokat.(?) Az építés és benne az irodaház-építés gazdasági válság idején menekülőút: tőkésnek, építőknek és tervezőknek, beszállítóknak, építőcégeknek egyaránt. Amerre járunk, egyre több helyen akad meg szemünk magukat reklámozó irodaházak molinóin: „kiadó irodák, kedvező áron”.

Életének 46. évében elhunyt Basa Péter Ybl-díjas építész, több emblematikus kortárs épület tervezője. Az ő nevéhez fűződik a Határon túli Magyar Temploma, amelyért Pro Architectura díjat kapott, közreműködött a 2000-es hannoveri Expóra készült magyar pavilon tervezésében, 2004-ben pedig Europa Nostra díjat nyert a budai Barabás-villa rekonstrukciójával.

Másfélszáz gyerek kapott esélyt arra, hogy amikor felnő, harmonikusabb kapcsolatban fog élni a környezetével, mint a szülei. Rákoscsabán a református egyház – uniós támogatással – új óvodát építtetett, határozott megrendelői elvárásokkal. Ám amit kapott, az a vártnál végül sokkal több lett.

A szombathelyi székesegyház restaurálást Maulbertsch-képét bemutató tárlat a Magyar Nemzeti Galériában látható. A templomot 45 márciusában lebombázták, nemcsak a boltozat-freskók pusztultak el, de a főoltár hatalmas Vizitáció-képe is több száz darabra szakadt. A művet egykor mestere halála után Winterhalder fejezte be.

A templom Torino egy északi városrészének posztindusztriális lakótelepén áll. Az együttes a hétszög alaprajzú, tornyokkal kiemelt templomból és egy azt L-alakban körülvevő plébániai szárnyból áll. A kettő egy nagyobb rendezvények lebonyolítására is alkalmas, védett városi teret fog közre. Erről a térről nyílik a főbejárat.

A szombathelyi színház pályázatának 2. fordulója új helyzetet teremtett az ötletpályázathoz képest. A jelen pályázat alapkérdései városépítési, városszerkezetei és építészeti kérdések: létrehozható-e a két épület által színvonalas építészeti együttes? Hogyan kapcsolhatók be vizuálisan a tér és épületei a Király utcai gyalogostengelybe?

Monika Bilska és Kristof Crolla, a Zaha Hadid Architects fiatal építészei októberben tartottak egyhetes workshopot a BME lakótanszékének meghívására. Az alkotóhét-sorozat az AA School falai között született, és már jó néhány országot megjárt. Az egész hét a Maya animációs szoftverben való elmélyülést szolgálta.

Régi tervem volt, hogy barátaimmal, kollégáimmal egy jelentős erdélyi történelmi épületet részletes felméréssel dokumentáljuk az utókor számára. Magyarvistán először 1986 nyarán jártam Pap Géza kiskapusi református lelkész társaságában. A 13. században alapított templom a 15. században nyerte el végleges formáját, haranglábjának építése 1760-72 közötti időre datálható.