Mész Kós Károly terme, 2019. december 5–29.

Fotó: Komjáthy Boldizsár

2010-ben a Honi Művészetért Alapítvány díjat alapított a magyar építészet és építőipar eredményeit népszerűsítő, minőségi publicisztikai tevékenység elismerésére. Tíz év alatt összesen 26-an részesültek a díjban. 2019. december 5-én a MÉSZ Kós Károly termében utolsó alkalommal adták át a kitüntetést, melyet Nagy Bálint, Hartmann Gergely, Sulyok Miklós és Zubreczki Dávid vettek át. A díj szellemi atyja és gyakorlati támogatója, Komjáthy Attila építész személyes missziójának tekintette az építészeti újságírás támogatását. 2019 tavaszán az alapító elhunyt, de családja még egy évig továbbvitte a hagyományt. Szent Borbála, az építőmesterek, építészek védőszentjének napjához igazodva, december 5-én tartották a jubileumi ünnepséget, amelyre a korábbi díjazottakat is meghívták. A szervezők kiállítás keretében emlékeztek meg a tíz év díjazottjairól, amely a MÉSZ Kós Károly-termében 2019. december 29-ig látható. A díjátadón Benczúr László így emlékezett meg Komjáthy Attiláról: „Mindazok, akik eltávoznak közülünk itt hagynak bennünk valami hiányérzetet. Így vagyok ezzel Dr. Komjáthy Attila esetében is, mert elmulasztottam kellőképpen megköszönni még életében azt a nemes gesztust, amit a Honi Művészetért Alapítvány alapítójaként az Ezüst Ácsceruza Díj létrehozásáért tett…”

Az alábbiakban a laudációkból idézünk részleteket:

Hartmann Gergely

„…Mindannyian naponta szenvedő alanyai vagyunk társadalmunk épített környezet iránti közönyének, ugyanis a modern épületek nem elég „szépek”. Hartmann Gergely személyében találkozhatunk valakivel, aki ezt másként gondolja, látja. Ennek a véleményének igen intenzíven ad teret sajtóban, előadásokon, interneten, kiállításokon. Tíz éve önszorgalomból szerkeszti és üzemelteti a Modern Győr blogot, 2015-ben kétnyelvű könyv jelent meg szakrális témájú kiállításának összefoglalójából. Jelenleg a MOME doktori iskolájának hallgatójaként az egykori Győri Terv építészeti történetét dolgozza fel…” (Bálint Imre DLA)

Nagy Bálint

„…Ybl díjas, Perika-díjas építész, volt ács, tervezett ékszert, bútort, díszletet, alapítója és szerkesztője volt a Beszélőnek, a ’90-es évek közepén szerkesztett képzőművészeti filmsorozatot. (…) Az Oral Historyn olvasható személyes visszaemlékezéséből tudhatjuk, hogy a kultúra-közvetítő, művelő attitűdöt genetikusan hordozza, úgy gyűjt maga köré mindenkit, aki érzékeny a világra, a művészetekre, mint annak idején nagyapja, Dr. Diósszilágyi Sámuel Makón. És ugyanez igaz a politikai, társadalmi szerepvállalására is. Nagy Bálint vezetése alatt a FUGA olyan intézmény, izgalmas találkozó hely lett „ ami úgy multikulturális, hogy az építészet alapja ” – ahová nem csak építészek járnak, sőt a közönség nagyobb része civil. (Komjáthy Attiláné Kremnicsán Ilona)

Sulyok Miklós

„…Az egyetemes építészettörténet, és elsősorban Filippo Brunelleschi munkásságának beható megismerése megalapozta az építészet iránti elköteleződését. Már pályája kezdetén elsősorban a kortárs magyar építészet felé irányult az érdeklődése. Naprakész és széleskörű ismeretanyaga nagy szakmai tudásról és tájékozottságról tanúskodik. 1986 óta kisebb megszakításokkal a Budapest Galériánál dolgozik, 1993-1998-ig mint a Római Magyar Akadémia művészeti titkára nemzetközi művészeti programokat vezet. Többek között Makovecz Imre 1995-ös római kiállítását szervezi. A Budapest Galériában felejthetetlenek voltak a Finnország, Svédország, Dánia, Svájc építészetét és iparművészetét bemutató kiállítások, de hasonlóan nagy érdeklődés kísérte a hazai építészcsoportok és szellemi műhelyek tevékenységének megismertetését, vagy egyegy építész életművét, munkásságát reprezentáló alkotásokat bemutató tárlatokat. (…) 2005-től 2013-ig a Kortárs hazai építészet című tárgy előadója a Középülettervezési Tanszéken a szakmérnöki képzésben, egyben mélyreható kutatásokat végez a kritikai regionalizmus jelenségével kapcsolatosan a magyar kortárs építészetben…” (Benczúr László)

Zubreczki Dávid

„…jött Zubreczki Dávid. A jószemű, elfogulatlan és érzékeny „rezonőr”. A „Kisbíró”. És azóta minden fontos építészeti ügy, terv és cselekedet „közhírré tétetik” és „kidoboltatik”. Közérthetően, pontosan, de lélekkel. És egyre többen állnak körülötte a virtuális építészeti főtéren és hallgatják. Pékek, mérnökök, kertészek és könyvtárosok. Városlakók. Némelyek még el is gondolkodnak: „Hát ez volna az a híres építészet?” Zubreczki Dávid ír, elemez, olvas és megmutat, publikál, előadásokat tart és kerekasztal beszélgetéseket szervez, hogy minél több helyre eljusson az építészet és az építészek háromdimenziós üzenete…” (Vadász Bence DLA)