Built on the shore of the Inner Lake in Tihany, the Lavender House possessed by the Balaton National Park was designed by József Koller. Constructed on the eastern neglected side of a lot formerly possessed by the local government, the structure is partly hidden underground, and nestles into its environment harmoniously.
Az éppen beolvadó Nemzeti Galéria Ferenczytárlata méltó epilógus lett. A katalógus 398 festményt (és 347 grafikát) sorol fel, egy részük lappang, többet még a festő – nem éppen szelíd gesztussal – semmisített meg. Az 1885-től induló Nagybányai iskolát…
Válság, szociális feszültség, pénzhiány. A városok az ipari forradalom időszaka óta küzdenek azokkal a krízisekkel, melyek a közösségi kezdeményezések, a földfoglalások, az önszerveződő mozgalmak alapjául
szolgálnak.
Ernyey Gyula könyve hiánypótló műként jelent meg 2000-ben. A kötetre az elmúlt évtizedben a hazai művészeti képzés alapműveként tekintett a design oktatás. A történet, a fogalmak logikusan egymásra épített, rendszerező szerkesztéssel dolgozza fel az ipari terméket formakultúrájának egyetemes históriáját.
A Hollandiai Magyar Nagykövetség, a Hungarian Business Network ill. a Margit Tamás Art & Business Concepts szervezésében üzleti szimpoziumot tartottak. Az eseményhez kiállítás is kapcsolódott, melyen a Magyar Formatervezési Díj alkotásait láthatták.
A két, látszatra távoli alkotó – Rudolf Schönwald grafikus és Nam Jun Paik (az első!) videóművész – művei most az Essl nagytermében összetalálkoztak. Eltérő ábrázolás technológiáik ellenére mindkét alkotó az entrópia törvénye által alakított szépség megszállottjának bizonyul.
A modern építészet elfogadásának és elterjedésének előfeltételei Szlovákiában – ahogyan Csehországban is – folyamatosan alakultak ki a 19. és a 20. század fordulóján. Jelentős hatást gyakorolt ebben az irányban az önálló Csehszlovák Köztársaság megalakulása 1918-ban.
Paul Bonatz német építész (1877-1956) életművének kimagasló alkotása a társtervezővel együtt 1911-ben elnyert pályaterv alapján felépült stuttgarti főpályaudvar. Az építkezést 1914-ben megkezdték, de az első világháború miatt a munkák félbeszakadtak és a remekmű csak 1927-ben lett kész.
A klímaváltozás és az ökologikus építés fogalma mára hazánkban is általánosan elfogadott lehetőséggé, sőt immár divattá vált. Autóban a klímaberendezés, TV-ben a lapos LCD kijelző, épületekben pedig az „öko” nélkül egy projekt már nem is aktuális, inkább idejétmúlt. De ahogy a divat pusztán múlandó, felszínes és egyéniség nélküli felfogást tükröz, úgy itt a jó hírnek is vége.
A 2012. évi Építészkongresszus1 mottója az „egyszerű építészet / egyszerűen építészet” szójáték volt. „Több-e az egyszerű építészet a minimalistánál? A mostani bizonytalan időszakban az alkotás maga is egyre értékesebb, hiszen egyre ritkább.
A Bernauer Strassét a 19. században még Berlin egyik átlagos külvárosi utcájaként ismerték. A 20. században szomorú hírnevet szerzett: Berlin kettészakított várostestének jelképe lett. Németország második világháborús veresége után a győztes hatalmak a 20-as években kialakult nagy berlini kerületek határvonalai alapján osztották fel a fővárost…
Milyen szintjei és formái lehetnek a participációnak? Hogyan járulhat hozzá az identitásképzéshez, és milyen pedagógiai lehetőségek rejlenek benne? A következőkben berlini példákon keresztül a használók bevonásának lehetséges módjait és formáit tekintem át…