Az 1953-ban alapított Ybl Miklós-díj a legrangosabb magyar építészeti kitüntetés, amely a hazai környezet építése, alakítása és értékmegőrzése érdekében kifejtett alkotó tevékenységért adományozható. Az Ybl Miklós díj 2013. évi díjazottjai: Dr. Bachmann Bálint DLA, Dr. Ferencz Marcel DLA, Kravár Ágnes, Molnár Csaba DLA, Sisa Béla.
2013/3
Kastélysors – embersors, Europa Nostra díj 2013
A kulturális örökség megőrzése kategóriában Europa Nostra díjat nyert az alsóbogáti Festetics-kiskastély. Magyarországi épület most 21. alkalommal kapta meg a díjat az 1978-ota működő, kétszáz civil csoport szövetségéből alapított európai szervezettől. Az Európa Nostra idei 30 díjazottját csaknem 200 projektből választották ki az örökségmegőrzés…
Elfeledett életművek
A magyar épített örökség alaposan túlnyúlik Magyarország trianoni határain. Az emlékek középkori része a tatárdúlás, majd a török hódítás közepette három részre szakadt ország harcainak, barbár pusztításainak lett az áldozata. Eltűntek Mátyás korának reneszánsz épületei is. A török utáni geopolitikai harapófogóban a Habsburgok…
Hazatérés
Kivételes adottsága a Sopron közeli ausztriai településnek, Raidingnak, hogy itt született Liszt Ferenc. Néhány éve a szülőház-múzeum mellé egy holland építész tervei alapján korszerű koncerttermet építettek, EU-s és saját Bundes-pénzből (l. MÉ 2006/6). A nyári zenei fesztivál egymaga nem állítja le a 850 fős falu fogyását.
A megtalált falu
2005 óta Magyarországon is felgyorsult az európai uniós tendencia: a kistelepülések lakói felhagynak a földműveléssel és beköltöznek a városokba. De már sok kisváros fiatalsága sem marad helyben, mert ott sincs elég munka. Ám ezzel párhuzamosan megkezdődött a vidéki élet felértékelődése, nálunk is vezető művészek mennek eldugott falvakba…
Táj – régió – identitás
Egy bevezetővel kell kezdenem. Az alábbi gondolatok, szövegek és szöveg töredékek nem most fogalmazódtak meg, nem is az Építészkongresszuson hangzottak el elsőként – mintegy húsz éve folyamatosan íródnak, formálódnak a szerint, ahogy a tájról és identitásról, a hagyományról és modernitásról, végül is, ahogy az építészetről gondolkodom.
Jövőépítők
A RATI új üzem- és irodacsarnokával megépült Magyarország első olyan ipari létesítménye, amelyik nem szorul külső energiaellátásra, sőt hamarosan plusz energiát fog előállítani. A saját fejlesztésű, innovatív autófelszereléseket gyártó cég tulajdonosa és az építészek már az ötlet pillanatában felvállalták, hogy ezen a szántóföldön…
Bátor visszafogottság
A szegedi Tér és Forma építészei több mint húsz éve készítenek terveket Hódmezővásárhelyre, jól ismerik, „érzik” a várost. A Tornyai Múzeum környezetének rendezésére készített koncepciótervük is, több más tanulmánytervhez hasonlóan, évek óta várt az asztalfiókban, míg két egymást követő uniós pályázat forrásai lehetővé tették…
Egy, kettő, három
A jövőbe hajló csúcstechnika illő anyagtalanságot, precizitást, simaságot és sterilitást követel. Emberi oldalról ugyanakkor legalább ilyen intenzíven fogalmazódik meg a nyugalmas, puha, meleg pihenőhely, az oldott hangulatú közösségi találkozóhely és mindenféle szabadidős elfoglaltságokra, testmozgásra, játékra alkalmas terek iránti igény…
Tiszta szimbolika
Szépen gyarapodik a rendszerváltás óta a magyar felekezetek templomi, szociális és oktatási célokat szolgáló épületeinek száma. E sorban a legifjabb a Szolnoki Református Egyházközség Szandaszőlősi Református Közösségi Háza harangtoronnyal, amelyet 2012 októberében szenteltek fel. A tervezett együttes három különálló egysége a templom…
f_f_f_ „fiatalok feketén-fehéren” 2013
Az f_f_f_2013 a 2006-ban – Dr. Reischl Gábor a MÉSZ akkori elnöke kezdeményezésére – elindított és 2008-2010 között is sikeres program folytatása. Célja felmérni, hogy a fiatal generáció hogyan járul hozzá az adott hely építészeti karakteréhez, a fenntarthatósághoz, a közösségek megerősödéséhez, hogyan működik együtt…
Generatív építészet / Performance Driven Architecture
Az utóbbi évtizedek építészeti diskurzusának egyik figyelemreméltó témája az új geometriai és technológiai lehetőségek kutatása. A rengeteg felmerülő kérdés két fontos vektora, hogy egyrészt mire vagyunk képesek az új rendszerek alkalmazásával, másrészt hogyan lehet – és hogyan érdemes – az építészeti oktatásba beépíteni az új alkotás-módszertanokat.