Régen önigazolásért a templomba, ma inkább múzeumokba járunk. Minél átláthatatlanabb a valóság, annál nagyobb a konjunktúrája a múzeumoknak. A múzeumot tervező építész az építészeti elitbe kap bebocsátást, aki múzeumot alapít az – úgy véljük – nem lehet rossz ember.
True to the interferences of avant-garde in Berlin–Vienna–Budapest, the exhibition in Frankfurt presents 170 objects d’art including experimental works and suppletory documents based on which contemporary photography, film and theatre art, plastic art, painting an typography would not be the same.
Az avantgárd Berlin–Bécs–Budapest áthatásaihoz hű frankfurti kiállítás 170 műtárgya olyan experimentális műveket és hiánypótló dokumentumokat prezentál, melynek alapján a mai fotó-, film- és színházművészet, plasztika, festészet, tipográfia nem lenne az, ami. Az összművészeti demók és médiaműnek nevezhető Moholy-Nagy alkotások jelentős része ma is futurisztikus hatású.
Although some 150 pages of the 1100-paged volume are devoted to modern times, this publication appears to be a static historic work compared to the dynamic world of its author. He underlines that city/architecture „is not an independent genre, but an integral part of regional-urban development.”
Az 1100 oldalas kötetből 150 foglalkozik a modern időkkel, de szerzőnk dinamikus világához képest ez most statikus történeti munkának tűnik. Alaktanának érdeme az is, hogy nem csak urbanistákhoz szól, de a fiatal építész(hallgatók)hoz is, hogy majd a praxisban „ne váltsanak ki belőlük a városépítészet és fogalmai feszengést”.
The first thing striking us that it is not a bodywork-like, a UFO-object, a veil inspired by fine arts, a symbolic sign, or an image referring to something else – even though it does create a very familiar spatial situation and marks the corner in a highly influential way.
Az első, ami szembeötlik, hogy nem karosszéria-elvű, nem ufó-tárgy, nem képzőművészeti ihletettségű lepel, nem is szimbolikus jel, vagy valami másra utaló kép – bár erőteljesen megjelöli a sarkot és nagyon is ismerős térbeli helyzetet hoz létre. Kifejezetten ház-szerű, tektonikus képződmény függőleges téglaburkolatú falakkal, nagy alumínium-ablakokkal, párkányokkal…
Irodát építeni pedig muszáj. Sokat.(?) Az építés és benne az irodaház-építés gazdasági válság idején menekülőút: tőkésnek, építőknek és tervezőknek, beszállítóknak, építőcégeknek egyaránt. Amerre járunk, egyre több helyen akad meg szemünk magukat reklámozó irodaházak molinóin: „kiadó irodák, kedvező áron”.
A designer of several emblematic contemporary buildings, Péter Basa Ybl-prized architect died at the age of 46. Among others, he was the designer of the Church of Hungarians Over the Frontier in Budakeszi for which he was awarded Pro Architectura prize and he also contributed to the designs of the Hungarian pavillion built for the Expo in Hannover, 2000.
Életének 46. évében elhunyt Basa Péter Ybl-díjas építész, több emblematikus kortárs épület tervezője. Az ő nevéhez fűződik a Határon túli Magyar Temploma, amelyért Pro Architectura díjat kapott, közreműködött a 2000-es hannoveri Expóra készült magyar pavilon tervezésében, 2004-ben pedig Europa Nostra díjat nyert a budai Barabás-villa rekonstrukciójával.
Functioning to host six groups of children, the building with a ground plan of approximately 1,400 m2 is not opened from the street. Thanks to the local authority the Calvinist church had received two long building sites available for this purpose, which made it possible to have the kindergarten built further at the back of it, far from the busy main road.
Másfélszáz gyerek kapott esélyt arra, hogy amikor felnő, harmonikusabb kapcsolatban fog élni a környezetével, mint a szülei. Rákoscsabán a református egyház – uniós támogatással – új óvodát építtetett, határozott megrendelői elvárásokkal. Ám amit kapott, az a vártnál végül sokkal több lett.